Barakablog Járj végére a világnak!

Színes kaftános kereskedők visszafojtott alkudozásai, állandóan nyüzsgő tömeg emberhullámai, keleti sikátorok hangulata, a történelmi idők szele, egyszóval az Ezeregyéjszaka meséi. Elég csak annyit mondanunk: Selyemút. Ez a misztikus ködbe vesző, tájakat és világbirodalmakat összekötő úthálózat olyannyira rányomta a bélyegét erre a vidékre, hogy ma is jórészt emiatt az örökség miatt érdemes felkeresni. A Selyemút több mint 8000 kilométer hosszan kötötte össze évszázadokon át Kelet-, Dél- és Nyugat-Ázsiát, a Mediterráneumon keresztül Európával és Észak-Afrikával. A rengeteg áru mellett grandiózus szállítószalagként világnézeteket, kultúrákat, vallásokat, tudományos ismereteket közvetített Kína, Egyiptom, Perzsia, Arábia, India, Róma és Bizánc között. Kereskedők, zarándokok, szerzetesek, katonák, tudósok, nomádok és városlakók, papok és kalandorok járták útjait. Ez volt az ókor és a kora középkor internete.

Az Észak-Afrikában húzódó Atlasz-hegység 2400 kilométer hosszan és 300-400 km szélesen nyúlik el Marokkó, Algéria és Tunézia területén. Afrika egyetlen alpesi típusú hegysége, amelynek apró kitüremkedése a Gibraltári-szikla is. A legmagasabb pontja a 4167 méteres Toubkal, amely alig 643 méterrel alacsonyabb a Mount Blanc-nál!

No problem my friend! - ezt halljuk legtöbbször széles mosoly kíséretében, amikor már lassan úgy érezzük, hogy kezd problem lenni. Az arab és - főként - a berber vendégszeretet az Észak-Afrika nyugati csücskében fekvő Marokkóban egyszerűen határtalan. Az ország fantasztikus városai közül itt és most - a teljesség igénye nélkül - felskiccelünk nektek néhányat, a kedvenceinket.

Kezdjük a legnagyobbal, hiszen szinte minden turista Casablanca (spanyolul "fehér ház") repülőterén át érkezik az országba. Ez a város Marokkó gazdasági központja, sőt a kikötőjében a kereskedelmi hajók mellett büszkén ringnak a Marokkói Királyi Flotta hajói is. Több mint 3 milliós lakosságával Marokkó és a Magreb legnagyobb, Afrika hatodik legnagyobb városa. A 7. századtól lakott, elsőként a berberek telepedtek le itt. 1068-ban a szintén berber eredetű Almorávidák hódították meg, akik fénykorukban az egész Magrebet és az Ibériai-félszigetet is uralták.

A következő évszázadban a portugálok és a spanyolok adták egymásnak a kilincset, majd a XX. században bejelentkeztek a franciák is. Közben virágzott a kereskedelem (ez mondjuk egész Marokkóra igaz, szinte teljes történelme során, mivel itt mindig számos kereskedelmi út futott a Kelet és Nyugat, Afrika és Európa között). Ennek megfelelően a lakosság is nagyon vegyes volt. Kissé a gyarmatosítók pökhendiségével is magyarázható, a nem minden alapot nélkülöző tény, hogy az 1942-ben készült "" című szuperprodukció szereplői között a sok amerikai, francia, német, cseh, bolgár, orosz, magyar (!) mellett, az egyetlen arab szereplő egy jelentéktelen figura: Abdul, az ajtószolga.

Nagyon bénának kell lennünk, ahhoz, hogy a katalánok büszke fővárosában rossz kaját fogjunk ki. Egy jó tanács: evésileg kerüljük el a Ramblát. Mert amíg hangulatban, építészetben, feeligben kiváló a hely, kajában a legtöbb hely sajnos elég lehúzós. Máshol viszont nem lehet mellényúlni. A katalán konyha jólesően keveredik a baszk és a galíciai gasztróval. Mindegyik kényezteti a gyomrunkat-lelkünket. Tapas jöhet minden mennyiségben (a Passeig de Gràcia elején van egy baszk tapas bár, na azt nagyon ajánlom), paella helyett itt a fideuát kedvelik, ami gyakorlatilag paella rizs helyett tésztával. A gazpacho is hasít, na meg természetesen a tengeri kaják. Ezek főleg Galícia Atlanti-óceáni részeiről jönnek. És amit nem lehet kihagyni (mi sem tettük, egyébként is minden étteremben ott lóg a bárpult fölött) az a sokféle serrano, meg iberico sonka! Kedvenc kikötőbeli éttermünk teraszán (decemberben!) az alábbiakat tartalmazó tálak sorjáztak elénk: papírvékonyra szelt sonkák, olivabogyók, kecskesajt, aszalt szilvák, paprikapüré, paradicsomdarabkák olívaolajban és persze bagett kockavajjal. Utána sangriát ittunk! Nem csoda, hogy ezután nagyon boldogan néztünk ki a fejünből.

Barcelonát nem csak azért szeretjük, mert szuper mediterrán-katalán-tengeri-gaszto feeling hely, hanem mert itt a művészet kifolyik az utcára. A várost Hannibál apja, Hamilcar Barcas alapította i.e. 218-ban, innen származik a neve. Az egyetlen város a világon, amelyben kilenc UNESCO Világörökség listán szereplő műemléket találunk. Kikötőjében évente több mint 1 millió tengerjáró hajó fordul meg. Minden esztendőben több száz nemzetközi vásárnak ad otthont. De félre a számokkal, lássuk az artot!

Jártatok már egy görög kisvárosban? Hófehér házak, azúrkék ajtók és ablakok, tenger, csend, béke, nyugalom. Ebbe a tájba csöppentsünk némi mecsetet, szamárhát boltíves árkádokat, zöldellő belső udvarokat, na meg az arab nyüzsgést, és máris megérkeztünk Sidi Bou Saidba, "Tunézia Szentendréjébe". Bölcs döntés, hogy a fővárostól Budapest-Szentendre távolságban fekvő, sziklákra épült kisvárosban kezdjük ismerkedésünket az arab tavasz bölcsőjének számító Tunéziával. Így ugyanis van időnk akklimatizálódni Tunisz nyüzsgő forgataga előtt.

Ráhangolódás Kathmanduban

Nepálban minden út Kathmanduba vezet, a főváros a turizmus kapuja az országban. A várost övező hegyek felől olyan a látvány, mintha valamelyik helyi istenség egy marék cukrot szórt volna szét a völgyben. Olyan sűrű és színes, hogy kedvünk lenne beletúrni. A cukormassza mögül pedig befigyel a Himalája hófedte vonulata, pont úgy, mint a mesében! A sok turista tök jót tesz a város hangulatának; a világ 4 égtájáról összegyűlő multikulti arcokat egy cél vezérli: a hegymászás. Így a nagy kaland előtt szippant egy utolsót az urbánus civilizációból, vagy fáradtan, ámde örömmel telt szívvel jön le a hegyekből és újra nagyot szippant az urbánus civilizációból. Annyian nyüzsögnek/nyüzsgünk, hogy 2013-ban Kathmandu a TripAdvisor Top 10 listáján a harmadik legjobban fejlődő desztináció volt. Ázsiában pedig az első. Itt mindenki kedves, mosolyogós, ráérős, még a rohanósok is. A város egykori közepe, a Durbar tér a paloták tere. A tradicionális építészetnek köszönhetően időutazásnak tesszük ki magunkat, belecsöppenünk a középkori Ázsiába. A számtalan palota, udvar, átjáró mellett 50 templomban égnek a füstölők.

A Thamel városrészben kezdjük a lelki akklimatizációt: ez a túrázók, hegymászók, hátizsákos világcsavargók törzsállomása, szóval a mi helyünk!

Irány Bhután

A reggeli tea még ki sem hűlt gyomrunkban, és máris a Himalája csúcsai fölött repülünk. A világ egyik legelzártabb országa, Bhután nyílik meg alattunk. Paro kisvárosába már megérkezni is kaland: a reptér a völgy közepén fekszik, körötte a Himalája félelmetes csúcsai. Most még nem realizáljuk, de innentől egy időkapszulába lépünk. A Rinpung Dzong monostor és erődben forgatták a "Kis Buddha" című film sok jelenetét. Ettől lett olyan autentikus. A Bhutáni Nemzeti Múzeum épülete a buddhista építészet legszebb képviselője a folyó fölé magasodik, melyen egy régi, csodás fahíd ível át. A városi séta után beesünk egy lávaköves fürdőbe, ami a buzgón vigyorgó helyiek szerint elűz minden betegséget. Főleg, ha túléljük…

A koreai buddhizmus holisztikus megközelítésével a vallás különálló változatát jelenti.

A buddhizmus Kínán keresztül jutott el a Koreai-félszigetre 372-ben. Ekkoriban itt még a sámánizmus volt a menő. De mivel a kettő között nem húzódott éles konfliktus, a helyiek összemixelték őket. A sámánizmusban a szellemek lakóhelyének hitt helyekre buddhista templomok és kolostorok épültek. Koreában (ez alatt természetesen szigorúan a mai Dél-Koreát értsétek) manapság is több templomban tisztelik a sámánizmus szellemeit. Ez a koreai buddhizmus fő jegye. Ellentétben sok ázsiai országgal a koreai buddhista szerzetesi életre jellemző a vándorlás. Minden szerzetesnek van saját kolostora, de gyakran vándorolnak a hegyekben, és tanulmányokat folytatnak az őket ideiglenesen befogadó kolostorokban.

Az ország közepén fekvő Gyeongju városa volt az ókori, kora középkori Silla királyság központja. Ez az i.e. 57-től 935-ig fennállt klán uralta az ország 2/3-át. Erőteljesen támogatták a buddhizmus terjedését birodalmukban. A vallási, kulturális élet felvirágoztatása mellett elősegítették a hwarangdo nevű harci művészet, küzdősport, filozófia létrejöttét is. A "virágzó ifjúság útja"-nak fordítható tevékenységet először a sillai szerzetesek gyakorolták és fejlesztették tökélyre.

A város neve nagyon logikus, nincs túltolva, mindössze annyit tesz: főváros. Összeszedtünk róla pár érdekességet a számotokra. Reményeink szerint néhány új infó mellett érzéseket is ki tudunk csiholni belőletek. Jó csemegézést!

Alapok 

Azt mondják Magyarország Budapest-centrikus. Ez így is van. Viszont Szöulban az ország lakosságának egynegyede, elővárosaival együtt a fele (!) él. Ez több, mint tízmillió ember. 

A Han folyó környékét (ez szeli ketté a várost) i.e. 4.000 óta folyamatosan lakják.

2012-ben Ázsia legnagyobb népsűrűséggel rendelkező városa volt.
 

Némi gazdaság

A 19. század végén Kelet-Ázsia első, elektromos áramot használó városa volt. A királyi palotában a rendszert az Edison Company építette ki. 

A Forbes a világ hatodik gazdaságilag legerősebb városának listázta. 

Szöul Dél-Korea GDP-jének 21%-át termeli. 

Olyan ismeretlen, jelentéktelen cégek központja, mint a Samsung, az LG, az SK Group, vagy a Hyundai.

A számunkra kevésbé ismert vállalatok is hasítanak a saját iparágukban. Például a Jinro italgyártó saját Szodzsu márkája 2011-ben a világ legtöbbet eladott szeszesitala volt 61,4 millió rekesszel. Ezzel megelőzte a Smirnoff vodkát. A szodzsu tradicionális dél-koreai pia, hagyományos változata a szakéhoz hasonlóan rizsből készül. Halkan jegyezzük meg, hogy a bronzérmes is dél-koreai ital. 

A város a világ leggyorsabb internetsebességével rendelkezik (az ország dettó).

1200 újságot, illetve folyóiratot adnak ki, amelyek közül több mint 500 internetes alapú. A városban 21 földfelszíni sugárzású és 29 kábeltelevízió és 8 rádióállomás működik. 

A Szöuli Nemzeti Egyetem 2012-ben Ázsia negyedik legjobb egyeteme volt.
 

19 vonalas metróhálózattal rendelkezik, évi utasforgalma átlagban 2,6 milliárd (vagyis milliárd!) fő. A tokiói metró után a világ legzsúfoltabb vasútvonala.

2013-ban egy röpke magyarországnyi ember, 10  millió külföldi turista kereste fel. A 2000-es évek elején még csak ötmillióan voltak. 

Kis kultúra

A Hi! Seoul Festival a világ legnagyobb tömegeket megmozgató bulija, átlagosan 1,5 millió nézővel. Minden ősszel megrendezik. 

A város 2010-ben a világ design-fővárosa volt. 

A Koreai Nemzeti Színházat Ázsia első nemzeti színházaként, 1950-ben alapították. 

A városban 115 múzeumot tartanak nyilván, melyek közül a Koreai Nemzeti Múzeum 2011-ben a világ 9. leglátogatottabb kulturális központja volt.
 

A Lotte World évente több mint 8 millió látogatót vonz, és a Tokyo Disney Resort mellett Ázsia legnagyobb vidámparkja. Itt található a világ legnagyobb méretű mozivászna.

A városnak öt királyi palotája van. Az egyik, a Cshangdokkung palotaegyüttes szolgált a nálunk is bemutatott, számunkra kissé (khhmm) idegen „A palota ékköve” című kosztümös sorozat helyszínéül. 

Az Insa-dong utcán végigmenni nagyon király érzés: a hagyományos koreai kultúra itt a felhőkarcolók aljában terpeszkedik. Művészeti galériák, kézműves üzletek, hagyományos ruhaboltok, és persze rengeteg étterem várja a nagyérdeműt.
 

A város közepén fekvő Namsangol Hanok Skanzen egy középkori falu. Az öt földszintes, ázsiai tetejű szép épületből és pavilonból álló környék évszázadokon keresztül nyári üdülőközpontként szolgált. A köröttük fekvő park és kis tó igazi csendes menedék a vibráló 21. századi Szöulban. 

Ilyen (mármint vibráló, 21. századi) például Itaewon, amelynek főleg a nightlife-ja elképesztő!
 

Csipet sport

Szöul 1988-ban nagy sikerű nyári olimpiát rendezett. Mi ennek örültünk, mert 23 érmet (ebből 11 arany) hoztunk haza. Itt verte tönkre a világot Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina és Borkai Zsolt is. 

2002-ban Japánnal közös foci VB-t rendeztek. Itt sem nyert aranyat (mást sem) Magyarország…

És végül a csúcsszuper!

El ne feledkezzünk PSY-ről, a vidám dél-koreai fickóról, akinek a Gangman Style-t köszönheti a világ. A videoklip minden rekordot megdöntve 2014. május 31-én átlépte a kétmilliárdos nézettségi határt. A YouTube műszaki háttere erre nem volt felkészülve, a szoftvert is módosítaniuk kellett, hogy a Földkerekség majdnem harmada élvezhesse a fantasztikus műalkotást.

Szóval barátaim, irány Szöul!

Biztosan nyaraltál már az Isztrián. De gondoltad volna a tengerparti fövenyen napfürdőzve, hogy a félsziget belsejében milyen csodák vannak? Amiket a legjobb kerékpárral felfedezni? Most megnézheted mit mulasztottál el eddig, és mit pótolhatsz be.