2015 február 12. 06:00 Nagyon bénának kell lennünk, ahhoz, hogy a katalánok büszke fővárosában rossz kaját fogjunk ki. Egy jó tanács: evésileg kerüljük el a Ramblát. Mert amíg hangulatban, építészetben, feeligben kiváló a hely, kajában a legtöbb hely sajnos elég lehúzós. Máshol viszont nem lehet mellényúlni. A katalán konyha jólesően keveredik a baszk és a galíciai gasztróval. Mindegyik kényezteti a gyomrunkat-lelkünket. Tapas jöhet minden mennyiségben (a Passeig de Gràcia elején van egy baszk tapas bár, na azt nagyon ajánlom), paella helyett itt a fideuát kedvelik, ami gyakorlatilag paella rizs helyett tésztával. A gazpacho is hasít, na meg természetesen a tengeri kaják. Ezek főleg Galícia Atlanti-óceáni részeiről jönnek. És amit nem lehet kihagyni (mi sem tettük, egyébként is minden étteremben ott lóg a bárpult fölött) az a sokféle serrano, meg iberico sonka! Kedvenc kikötőbeli éttermünk teraszán (decemberben!) az alábbiakat tartalmazó tálak sorjáztak elénk: papírvékonyra szelt sonkák, olivabogyók, kecskesajt, aszalt szilvák, paprikapüré, paradicsomdarabkák olívaolajban és persze bagett kockavajjal. Utána sangriát ittunk! Nem csoda, hogy ezután nagyon boldogan néztünk ki a fejünből.
Ezért is örültünk, hogy a következő ínyenc-desztinációnk, a Csokoládé Múzeum legalább félóra sétára van a kikitőtől. Így mire elértük a Citadella park szomszédságában található épületet (itt közvetlenül egymás mellett áll az Állatkert és a Katalán Parlament…), már legalább az ebéd felét lesétáltuk. A csokimúzeumról nehéz írni, annál könyebb végigjárni és megkóstolni. A kiállított, és a megehető - vigyázat, a két kategória nem esik egybe! – termékek mellett természetesen kézműves csokikészítő foglalkozások tucatjait is szervezik. A legnépszerűbb program mégis a hétvégenkénti csokoládékóstolás. Meghökkentő kiállítási tárgy a csokiból és marcipánból alkotott Don Quijote, oldalán hű lova, Rosinante, valamint fegyverhordója Sancho Panza, egy szélmalom társaságban. Megjegyzem, macaronból is jó a felhozatal.
Élvhajhászok és kifinomultak ki ne hagyják a világ legnagyobb parfüm múzeumát. A tárlat helyválasztása tökéletes: említett elegáns luxus sétálóutca, a Passeig de Gràcia-n található. A parfüm történetét a fáraók Egyiptomától indítja és egészen napjainkig tart. A kiállítás nemcsak sznoboknak készült, a mai tömegtermékek ugyanúgy megtalálhatók itt, mint a niche variációk.
Aki egészen más élményekre vágyik, az is talál egy igazi gyöngyszemet, a Temetési Kocsik Múzeumát. Az emberiség történetét egyedi aspektusból bemutató kiállítás cirádás lóvontatta történelmi kocsikat éppúgy felvonultat, mint a 19-20. század fekete (és fehér!) autócsodáit.
Valószínűleg a világ felnőtt férfilakossága 98%-a megvetne, ha Barcelonáról írva nem említeném a foci katedrálisát, a Nou Camp-ot. A világ egyik leghíresebb klubját – ugye nem kell mondanom a nevét? - 1899-ben alapították. A Barca otthona rengeteg spanyol bajnoki és Bajnokok Ligája meccs mellett az 1982-es VB otthona is volt. 1957-es megnyitóján még csak 90.000 szurkoló dühöngött benne, aztán a VB-re kibővítették, így most kb. 115-120.000 fanatico ordít rá a gyepre. Általában meg is telik, nem úgy, mint más országokban... A vezetett túra során a páholyokba, öltözőkbe, sajtóközpontba is bepillanthatunk. A magyarok régi dicsősége itt is elénk tolul: a stadion közelében egyetlen focista szobra áll, bizonyos Kubala Lászlóé, akit a szurkolók a Barca történetének legnagyobb alakjának választottak.
