Barakablog Járj végére a világnak!

Ha Kuba, akkor Castro, szivar, amerikai autómatuzsálemek és persze: SALSA! Ez utóbbiról lesz most szó, hisz' a salsa maga a kubai életérzés - talán még a rumnál is töményebb - esszenciája.

A salsáról (jelentése fűszeres szósz) minden rendes fehér embernek a tánc ugrik be, ami nem baj, viszont a salsa a zenével indult, ezért jelen posztunkban ezt a logikai vonalat követjük. Nem mondunk sok újat azzal, hogy e muzsika gyökereit a fekete kontinensen kell keresnünk. A yoruba, a congo és bantu törzsek saját, 12/8-ados harang- és dobjátékból álló, gyors és bonyolult ritmusú zenével hívták elő isteneiket, hogy tiszteletüket és hálájukat fejezzék ki nekik. Ez a zene volt a rumba és a mambó. A mambó szó szerinti jelentése: "beszéd az istenekkel". Mint tudjuk, szerencsétlen afrikai bennszülöttek nem elhanyagolható részét rabszolgaként Amerikába hurcolták, velük együtt pedig zenéjük is átszelte az óceánt. Kubában a stílust egyszerűen danzának (tánc) nevezték. Érdekes leágazás, hogy Haitin a voodoo papnőket hívták mambónak, akik tanácsadóként, gyógyítóként, ördögűzőként, jövendőmondóként szolgálták közösségük lelki békéjét.

A szklávék (így hívták a behurcolt feketéket) kétféle népdalt őriztek meg: a vallási és a világi dalokat. A hangszereiket hím- és nőneműnek tekintették, tisztelték a testüket és lelküket. A legjellemzőbb és legfontosabb zeneszerszámuk a dob volt, amelyen kifejezték őseik földjének kényszerű elhagyása feletti bánatukat.

Épphogy végeztünk a nyereményajándékok kiosztásával, amiket a blog 1 éves szülinapjának megünneplésére hirdettünk (köszönjük a rengeteg résztvevőnek!), és máris egy újabb jeles alkalmat ülünk: a BarakaBlog 100. posztját olvashatjátok!

Továbbra is valljuk (a Kft örökbecsű "Afrika" című számának refrénjével), hogy "Utazgatok, mert utazni érdemes!" Nálunk természetesen szóba jöhet Skandinávia is, nem csak a "jó meleg Afrika, hol fülledt az erotika…". Ezért, itt és most, az ünnepi számban röviden elmondjuk, hogy hová érdemes utaznotok (nyilván mindenhová) és miért.

Marokkóba, mert gyönyörű a sivatagi napfelkelte- és lemente, főleg tevehátról, a fezi és a marrakesh-i bazár hangulata pedig évekig elkísér mindenkit (nem rém)álmában.

Dél-Olaszországba, ami nemcsak meghitt találkozás 5, a világtörténelemből, irodalomból és művészetből is jól ismert vulkánnal, hanem tengeri fürdőzős, hajózós, gasztrós, iszappakolásos, mediterrán kisvárosnézős, kempingezős csodaút, drága vendégeink egyik nagy kedvence! A miénk is!

A BarakaBlog nem politizál, viszont nem vonja ki magát a világ történéseiből. Ezért szeretnénk felvillantani a mai Európában és Magyarországon égető menekültválság egyik gócpontjának, Szíriának a történetét. Hogy lássuk, milyen gazdag, ősi kultúrából jönnek ezek az emberek. Akik aktuálisan elesettek, szerencsétlenebbek, mint mi, de ez nem volt mindig így. És az sem biztos, hogy a jövőben nem fordul a kocka.

Szíria területe egyike a világ egyik legrégebben lakott, legősibb kultúrájának. A mindig is sémi lakosságú térség - amelybe Fönícia és Palesztina is beletartozott - hosszú története során szemtanúja volt az emberi kultúra kialakulásának, a virágzó tengeri és szárazföldi kereskedelem létrejöttének. Mindig is kultúrák és birodalmak ütközőpontjában feküdt, tehát a háborúk, felkelések, villongások, üldözések sajnos nem ismeretlenek az itt élő népek számára.

"Várhatóan 2015 július 20-án, vagy azt követően nyit kölcsönösen nagykövetséget egymás országában az USA és Kuba" - jelentették be ez év tavaszán a forradalmi hírt. A "várhatóan" és a "vagy azt követően" megfogalmazás azért sejteti, hogy a diplomáciai kapcsolatok teljes felvétele nem megy zökkenőmentesen. Miért is menne, ennyi nehéz év után!

Hiszen az 1926-ban született Fidel Alejandro Castro Ruz, akit már gimis osztálytársai is El Loco-nak, azaz "Az őrült"-nek neveztek, 6 évi harc után 1959-ben vitte győzelemre az amerikai földrész első szocialista forradalmát. Kubában azóta is érvényben van a "Szocializmus vagy halál" jelszó, amely dicső felirat ott díszeleg a kis szigetország szinte minden városában, falujában. A senkivel össze nem téveszthető, nagy szakállú katona nemcsak sokórás beszédeivel, és könyörtelenségével, de karizmájával is vezette népét. 47 éven keresztül! (nála csak II. Erzsébet - 63 éve - és IX. Ráma thaiföldi király - 69 éve - van hosszabb ideje a trónon).

Mindenki tudja, hogy a Pannonhalmi Főapátság Géza fejedelem uralkodása óta a hazai keresztény kultúra egyik fellegvára, amely egyedülálló történeti, kulturális, építészeti emlék. Ráadásul egy élő szerzetesközösség eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja ezt az életteret. A Főapátságban évente több mint százezer látogató fordul meg. Viszont vizitjük során nem kapnak választ olyan esszenciális kérdésekre, mint, hogy ki rakta le a könyvtár utolsó kövét, melyik 7 főbűnt jelképezik a kerengő gyámkői, miről híres a pannonhalmi okos szamár, vagy, hogy mit jelent a Bazilika oldalfalán látható napóra felirata, amely szerint: "Egy közületek az utolsó lesz nekem."