Barakablog Járj végére a világnak!

Ha Burma látnivalóit egy vagy két ajtóval odébb tolnák, mondjuk Thaiföldre vagy Malajziába, akkor a világ összes turistája itt (ott) folyatná a nyálát. Ezzel szemben a legmenőbb aranysztúpáit, kolostor-erdejét, buddhista templomait és szupermenő tengerpartjait majdnem egyedül fedezhetjük fel. Ami persze tök jó mindenkinek, aki ezt jobban bírja, mint a turizmus ipart.

Kötelezők

A főváros, Yangon (amit mi Rejtő Jenő óta Rangoon-nak ismerünk) fantasztikus. A Délkelet-ázsiai fények, hangok és illatok beszívását követően kötelező látnivaló a Shwedagon Pagoda, ami az egész kontinens egyik legszuperebb építészeti és kulturális nevezetessége. Messziről uralja a látképet a világ leggazdagabban díszített aranyozott sztúpája, a maga 2500 évével, 60 tonna tiszta aranyával, sokféle drágakövével. A csúcsán 76 karátos gyémánt szerénykedik. Körötte szentélyek, iskolák, boltok sokasága, város a városban.

Az ország közepén fekszik Bagan, a 10. században épült ősi város. Ha azt mondjuk Délkelet-ázsiai ősi város, akkor mindenkinek Angkor ugrik be. Higgyétek el, Bagan vetekszik vele! A fás-cserjés síkságon fénykorában 10.000 templom (nem vicc: TÍZEZER templom!) állt. Ma már "csak" 2-3000-be botlunk, szóval, ha van 3-4 évünk, simán bejárhatjuk őket. Ha időnk ennél hangyányit szűkebbre szabott, akkor meg kell nézni az 1105-ben épült Anandar templomot, a Sulamani freskóit, majd a Shwesandaw templom tetején olyan szelfiket kell készítenünk, amihez az egész Bagan völgy adja a hátteret.

Burma a Távol-Kelet nagy turistaparadicsomai támasztotta verseny - és a katonai junta közelmúltbeli tettei - miatt a megérdemeltnél jóval kisebb figyelmet kap. Pedig Délkelet-Ázsia egyik legszebb országa, ahol fantasztikus trópusi őserdőkbe, érdekes alakú kúpkarsztokba, ötezer méteres hegyekbe és sok ezer éves kulturális emlékekbe botlunk lépten-nyomon. Rózsa Edvárd túravezetőnk segítségével most e gyönyörű ország életébe pillanthatunk be. Ő a rengeteg természeti és tárgyi emlék mellett a helyiek vidámsága, kedvessége és vendégszeretete miatt szeret ide járni.

Yangon - amit a brit gyarmati időkből Rangoonkét ismertünk - az ország - melynek mai hivatalos neve Myanmar - ötmilliós metropolisza az Irrawaddy folyó deltájában fekszik. (Tudjátok, aminek "sárgás, mocskos, krokodiloktól hemzsegő felületén" utazott a Kölyök, a Rozsdás és a Főorvos Rejtő Jenő örökbecsű regényében, az Elveszett cirkálóban). Yangonban ezen kívül egész Délkelet-Ázsia legszebb brit koloniális stílusban épült belvárosa is fogad minket. A város epicentrumát a 2500 éves Sule Pagoda foglalja el, amelynek a tradíciók ápolása mellett ma is aktív szerep jut: mind az 1988-as, mind a 2007-es nagy felkelés innen indult. A festői Kandawgyi-tó szélén magasodik a szivárvány minden színében pompázó Királyi Bárka. Számunkra kicsit idegen, de azért király. Mindezek mégis eltörpülnek a város fő látványossága, a Shwedagon Pagoda mellett. A világ legrégebbi, 2500 éves pagodája 98 méter magas kupolájával (a pesti Bazilika csúcsa 96 méter) teljesen uralja a városképet. Az épület harmóniája a Taj Mahaléhoz hasonlítható. A nemesfémekkel kint is, bent is bőkezűen bántak, ez a világ leggazdagabban díszített sztúpája, 60 tonna tiszta arannyal borítva. Számtalan drágakő (jáde, rubint, zafír, gyémánt) csillog rajta, a csúcsán pedig 76 karátos gyémántot ragyog.

Másnap a Midnight Oil nevű ausztrál rockbanda híres dala a "Mountains of Burma" refrénjének engedve (tök jó szám, üsd be a YouTube-ba) az ország hegyein átrepülve Mandalaybe érkezünk. Az 1,2 milliós élénk város a Kína és India felé futó kereskedőutak találkozási pontjában fekszik. Rengeteg kínai bevándorló telepedett itt le. Burma utolsó királyi városa kulturális, vallási és művészeti központ. Ha minden egyes pagodájára egy napot szánnánk, majdnem két évünkbe telne A-tól Z-ig végigjárni őket. Edvárd szerint a legszebb a Kuthodaw Pagoda, és mi hiszünk neki. A szerzetesek a buddhista törvényeket 729 márványkőbe vésték, és minden egyes márványkövet egy-egy különálló, kicsi sztúpában helyeztek el. Ezt nevezik a "világ legnagyobb könyvének".

• Mianmar (régi nevén Burma), az ellentmondások országa: aranyozott pagodák kivilágítatlan, kátyús utak mentén. Szegénység, de sehol máshol nem tapasztalt kedvesség és vendégszeretet.
• A férfiak és a nők a hagyományos longjiban, azaz amolyan skót szoknyában járnak.
• Az arcok jellegzetesen fehérre vannak maszkírozva, az asszonyok (de sokszor a férfiak is) smink és napvédő krém gyanánt a thanakafa nedvét keverik össze pálmaolajjal, és ezt a krémet kenik az arcukra.
  
  
• Az országban a jobb oldalon közlekednek, az autók mégis jobbkormányosak. Az átállás ugyan már 1969-ben megtörtént, a sofőrök még nem barátkoztak meg az új autókkal, továbbra is ragaszkodnak a jobb oldali kormányhoz. Mivel így előzéskor nem látnak előre, egész jelrendszert dolgoztak ki, hogy az előttük-utánuk jövő autóknak milyen villogásokkal jelzik, szabad-e a pálya.