Barakablog Járj végére a világnak!

Az egyik előző posztunkban megemlékeztünk a két magyarországnyi területű Szíria sűrű történetéről. Most az épített kultúra - egy csekély, ámde nem elhanyagolható - részét vesszük szemügyre. Fájó szívvel, hiszen szinte minden mondatunkat múlt időbe tehettük volna…

Az UNESCO Világörökség listája 6 kincset sorol fel a Közel-Kelet egyik legvirágzóbb országában: Damaszkusz, Aleppo és Boszra óvárosai, Palmüra romvárosa, a Crac de Chevalier lovagvár és Észak-Szíria ősi városmaradványai.

A főváros Damaszkusz a világ legrégebb óta folyamatosan lakott városa, a régészeti ásatások szerint i. e. 4 ezer körül már állandó település volt. Az i. e. 2. évezred folyamán jelentős kereskedelmi központtá vált. Ma is a Közel-Kelet talán legszebb és legizgalmasabb városa. Medináját (óvárosát) 6-8 méter magas, tömör városfal veszi körbe. Az epicentrumban emelkedő Citadella alatt 8-9 méterrel szinte épségben maradt több ezer éves paloták és lagúnák (!) várják a feltárást.

Közepén magasodik az arab világ egyik legszebb, legnagyobb és legdíszesebb vallási központja, az Omajjád Nagymecset. A 661 és 750 között uralkodó birodalom - amelynek központja Damaszkusz volt - a mai Közel-Kelet szinte teljes területe mellett magában foglalta Észak-Afrika nagy részét és az Ibériai-félsziget déli területeit is. Csodálatunk tárgya olyan alkotások sorába tartozott, mint a jeruzsálemi Sziklatemplom, vagy a Córdobai Nagymecset. Az 1300 éves templom a világ negyedig legszentebb mecsete. 155 x100 méteres és három minarettel rendelkezik; a hatalmas kupolák méreteit szinte be sem tudjuk fogni. A grandiózus imatermet vörös szőnyeg borítja. Ez az első a világon, ahol boltíveket alkalmaztak. Közepén találjuk Keresztelő Szent János mauzóleumát, amiben a szent levágott fejét őrzik. Udvarán gyönyörű kerengőben sétálhatunk, megcsodálva a keletre annyira jellemző mozaikokat.

Egy amerikai veterán nagyon meglepődne, ha látná a mai Ho Chi Minh Várost, ami annak idején még Saigonként volt ismert. Vietnam legnagyobb kozmopolita metropoliszában ugyanis nagyot fordult a világ. Ázsiában nem kiemelkedően nagy, de a mi mércénk szerint jókora, 7 milliós városban nagyon otthonra lelt a 21. század.

Bárhol járunk, auránkba tolakszik a járókelők hada, szaglószerveinket támadja a streeet food, hömpölyögnek a mennyei illatok, hallójárataink dübörögnek az autók, biciklik és robogók zajától, káprázik a szemünk a késő estig nyitva tartó üzletek fényeitől, és a hipermodern skyline-tól. Welcome to Asia! A barátságos, közvetlen, állandóan mosolygó 7 milliós lakosságból, saccra 6,9 millió folyton az utcán nyüzsög. Nehéz elaludni első éjszaka.

Afrika-szakértő túravezetőnk, Nádai László elhivatottan beszél az egyik legkedvesebb hegyéről, a Tanzániában található Mont Meruról. Ez a közeli Kilimandzsáró kistestvére, mint méretben, mint évjáratban. A magassága 4565 m; emlékeztetőül a Kilimandzsáró 5896 méteres. A Meru is vulkáni eredetű, a legutóbbi kitörése 1877-ben volt. A Meru és a Kilimandzsáró távolsága alig 70 kilométer, ami azért is optimális, mert a Meruról tiszta időben elképesztő panoráma tárul elénk a Kilimandzsáróra, Afrika csúcsára.

A Meru is a kelet-afrikai hasadékvölgynek köszönheti létét. Földünk legnagyobb, két kontinensre kiterjedő törésrendszere 5600 kilométer hosszan fut Törökországtól a Zambéziig. Afrikai része a Kelet-afrikai árokrendszer, ami egy fejlődésében megakadt, szárazföldön húzódó óceánközépi hasadékrendszer. A nem földrajzosok "csak" fantasztikus vulkánokat, szédítő hasadékvölgyeket, vízeséseket, tavakat látnak belőle.