Barakablog Járj végére a világnak!

A "főváros" (ez az Angkor szó jelentése) a 802 és 1432 között fennállt Khmer Birodalom központja volt. Még ázsiai méretekben sem kis területről beszélünk: virágzása idején magában foglalta a mai Kambodzsa síkságait, Laosz és Thaiföld jelentős részét, a hajdani Kokinkínát és a Mekong-deltát. Maga a város egy hatalmas komplexum, mivel az egymást (néha békésen, de inkább vágó- és szúrószerszámok által) váltó uralkodók a központi mag köré időről időre megépítették a maguk "új" fővárosát. Ezeket négyszögletes, vizesárok-rendszerrel védett fal övezte. A központban a különböző isteneknek szentelt templom állt, északon a királyi palota, körötte a lakónegyedek. Természetesen minden építészeti elem a hindu vallás bizonyos szimbólumaira utalt: a falak és a vizesárkok a hegyeket és tengereket, a hidak a földi és az isteni világ közti kapcsolatot jelképezték.

Mivel csak a templomok épültek kőből az összes többi építmény - még a királyi paloták is - fából készültek, mára ezek mind az enyészeté lettek. Ezért a mai látogató Angkort egy hatalmas, a dzsungelből félig kinövő, misztikus templomvárosnak látja.

Julius Caesar oly sok mindenhez adta a nevét (például a nyári hónaphoz), de még Szlovénia legszebb részéhez, a Júliai-Alpokhoz is. Tehát rosszul gondoljátok, ha Rómeó szerelmére tippeltek… Az olasz határnál fekvő hegyvidék annyira szlovén, hogy legmagasabb csúcsa, a Triglav, az ország első számú jelképe, a címer és a zászló egyik eleme. Ha anno még pár métert emelkedett volna, ma elérné a 3000-et.

A neve onnan ered, hogy az egyik oldalról háromfejűnek (tri-glav) látszik. Egy másik elmélet szerint a szláv pogány istenről, Triglavról kapta a nevét. Mindenesetre legendákkal teli vidék, az biztos. Itt van mindjárt a szlovének tragikus kulcsmítosza, az aranyszarvú kecskebakról, Zlatorogról. Igen, ő az ismert sörmárka névadója. Eszerint arany szarvai kulcsot képeztek a Triglavban elrejtett tömérdek kincshez. Egy fiatal vadász - ahogy kell - beleszeretett egy széplányba és sikerült elnyernie szívét azzal, hogy gyönyörű virágokat hozott neki. Egy nap megjelent a tehetős konkurencia: egy gazdag velencei kereskedő, aki arany ékszereket ajándékozott a lánynak. A csaj egyből ejtette a fiút. Ám ő megtudta, hogy miként überelheti a velencei kalmárt: el kell kapnia Zlatorogot és máris övé a triglavi kincs. Nosza, nekiindult, meglőtte és üldözőbe vette az állatot. De az gyorsan bekapott egy kis gyógyító virágot, amitől olyan erős lett, hogy lelökte szegény fiút a szakadékba. Azt nem írja a fáma, hogy a lány hány kis velenceit szült a gazdag kereskedőnek…

… az nem más, mint Torockó, sokak szerint Erdély legszebb falva. Hogy mi okozza ezt az "égi tüneményt"? Eláruljuk hamarost! De előbb néhány érdekesség: a korabeli krónikák 1257-ben Toroczko néven említik először a helyet. Fölötte, a Székelykő nevű, magányos hegyen egykor római castrum állt. A későbbi várat a tatárjárás előtt a Toroczkai család építette, hogy aztán a betörő tatárok gyorsan el is pusztítsák. A székelyek mentették fel, ezért a király nekik adományozta. Innen a Székelykő elnevezés. A mongolok elvonultával az erősen megcsappant lakosság "pótlására" németeket telepítettek Felső-Ausztriából. A környék népei nem sokat unatkoztak sem a középkorban, sem később. Torockó, mint tudjuk, Trianonnal került Romániához, de még az 1992-es népszámlálási adatok szerint is 1240 magyar mellett, 128 román és 24 cigány lakosa volt.

A település távolról, a monumentális, csupasz Székelykővel (ami egy őshüllő hátára hajaz) úgy fest, mint népmeséink képzelt faluja. Egyforma, hófehér, tüchtig szász parasztházak, föléjük magasodó templommal, sehol semmilyen, összképet zavaró látvány. Még a viszonylag épen maradt székelyföldi falvak között is unikum. Főtere nem véletlenül kapott 1999-ben Europa Nostra-díjat, a kulturális örökség megőrzéséért.

Az Atlanti-óceánban, az anyaországtól 1000 kilométerre fekvő kis sziget a világ egyik legérdekesebb botanikai kísérletének helyszíne. Tengerész Henrik szerezte meg a korona számára, és ha már így tett, betelepítette öt égtáj növényeivel. Történt ugyanis, hogy a jó portugál hajósok, felfedezők a világ minden tájáról összeszedtek ezerféle növényt, amelyek nagy része azonban nem bírta a szárazföldi kiképzést. Madeira éghajlata viszont kifejezetten ideális a rengeteg féle faj együttélésének. Itt minden adott: a Golf-áramlat miatt nagyon kicsi az éves hőingás: nyáron 20, télen 15 fok az átlaghőmérséklet. A szubtrópusi és óceáni éghajlaton - középen húzódik az éghajlat-választó hegység - jól elvannak egymás mellett az ausztrál fafélék a dél-amerikai virágokkal, az európai növények az ázsiai kultúrákkal. Szóval az egész sziget egy nagy botanikus kert. És ott vannak még a botanikus kertek, amikről később lelkendezünk.

Július 31-én lezárult a szülinapi nyereményjátékunk! A szép számú helyes megfejtő közül ki is sorsoltuk a nyerteseket. 

A fődíjat, a túrafelszerelés ajándékcsomagot Jani Nóra nyerte. A 20.000 Ft-os utazási utalvány tulajdonosa Balkó Zsolt, míg a 15.000 forintosé Kardos László. Baraka pólót nyertek: Bencze Katalin, Dobrai Bernadett, Gúth Zsófi, Hudák Irén, Sas Szilvia, Torma Zsolt, Bódis Lívia. Ezúton is gratulálunk a nyerteseknek!

Reméljük továbbra is velünk tartotok, és közben várjátok a következő, hasonló játékunkat!