Barakablog Járj végére a világnak!

14 darab, kisebb-nagyobb, szebb, még szebb, legszebb tó, számtalan 1000-3000 méter közti hegycsúcs, ölükben egy nagy (Salzburg) és tucatnyi apró, tüchtig település, feneketlen jólét, nyugi-pihi. És persze kultúra, sportok, túrázás, hegymászás, síelés, terepbringázás, fürdés, minden ami jól esik. Ezt kínálja Ausztria egyik legismertebb - és szerintem legszebb - tájegysége, Salzkammergut. Nevét a bronzkortól a 20. század elejéig tartó, fő bevételi forrásáról, a sóbányászatról kapta. Azóta az idegenforgalom vette át a bányák szerepét.

A vidék Európa nagy átjáróházában fekszik, amely hol a Római Birodalom része volt, hol a kalandozó magyarok nyilaitól rettegett. A derék hegyvidéki embereket később a Babenberg dinasztia, a salzburgi herceg-érsekek és a Habsburgok sanyargatták. Eközben azért - mint láthatjuk - csak fejlődött a vidék, nem véletlen, hogy ma - Ausztria egyik leggazdagabb régiója.

Ha azt hisszük, hogy tőlünk csak nyugatra, északra vagy délre találunk komoly hegyeket, akkor nagy tévedésben vagyunk. Mert Erdélyről gyakran elfeledkezünk. Hát persze, Székelyföld és a Kárpátok vonulatai! Ha valaki zöldellő domboldalas, legelésző tehenes, sőt, meredek sziklás, vízeséses természet-közeli élményre vágyik, annak nem kell messzire mennie, mindezt megkaphatja Kalotaszegen, a magyar határtól csupán 110-120 kilométernyire. Erdély - Székelyföld után - második legnagyobb magyarlakta vidéke valódi természet- és időutazás a honi nagyvárosi flaszter után. Az itt élők máig őrzik hagyományaikat, ősi kultúrájukat és népi foglalkozásaikat. Errefelé nincs skanzen…

A mai Kalotaszeg a Kalota nevű nagy terület (amely a középkorban a Berettyó folyótól a Sebes-Körös forrásvidékéig tartott) maradványa. A teljes magyar népművészet újrafelfedezése innen indult az 1880-as években. Amely még a szecesszióra is komoly hatást gyakorolt. Összetett jelenségről beszélünk, a hímzéseken kívül a népzene, a tánc, a népi építészet egységes egészet képez. Leglátványosabb mégis a dús, díszes, népviselet. A fehér és fekete alapon élénkpiros, főleg virágos díszítésű szoknyákat, blúzokat, fejkötőket már mindenki látta. Természetesen ma már csak ünnepi alkalmakkor csodálhatjuk a menyecskéket. Ilyen például a Pünkösd, amikor az egész község kivonul, elmegy a templomba, onnan haza, de előtte még trécsel az utcán (lányok) és kocsmát látogat (fiúk). Mi pedig mozizunk!

Ideális búvóhelyek, rejtekutak, báli forgatagok nagytükrös termekben, intrikák homályos folyosókon, vad kerti partik, hedonista vadászatok, orgiák, összeesküvések - mindezen sűrű élvezetekhez mi nyújthatna szebb hátteret a francia királyok és arisztokraták népes seregének, mint a Loire menti kastélyok? Rajtuk kívül olyan jelentéktelen :) elmék éltek és alkottak itt, hosszabb-rövidebb ideig, mint - a teljesség igénye nélkül - Szent Márton püspök, Leonardo da Vinci, Descartes, Balzac, Rabelais.

A Loire Franciaország leghosszabb folyója; több mint 1000 kilométeren kanyarog az ország közepén. A "tündérkertnek" nevezett terület, a kastélyok hona a Chambordtól Angersig terjedő, bő 200 kilométeres szakasz. Története nagyon hétköznapian (a középkorban nem ritkaságszámba menően) indult: a százéves háborúban, 1418-ban a tizenöt éves francia trónörököst, a későbbi VII. Károlyt kimenekítették a feldúlt Párizsból és Chinon kastélyában helyezték biztonságba. A rejtekhely annyira bejött a későbbi királynak és népes kíséretének, hogy a "Királyok völgye" a francia főnemesség kedvelt üdülőhelyévé vált. A szelíd folyópartot, rengeteg erdőt, kastélyokat, és kisebb-nagyobb városokat végigjárva ezen egy cseppet sem csodálkozunk. Felsorolhatnánk mind az X+1 csodás kastélyt, amivel több vaskos könyvet töltenénk meg, ezért itt és most be kell érnetek egy szubjektív válogatással.

Chambord a vidék legnagyobb reneszánsz kastélya. Felépítésére sem az időt, sem a munkáskezet nem sajnálták: 1800 szakember 15 éven keresztül építette. 440 helyiséget létrehozni tényleg időrabló foglalatosság. Az akkori korból apait, anyait beletettek, a hófehér épület egyszerre lovagvár és ékszerdoboz, a tetejéről tornyocskák, kémények döfnek az égre. Kicsit talán sok is a jóból - szerintem - súrolja a giccs határát. Állítólag maga Leonardó is beszállt a munkákba, sőt a híres kettős csigalépcsőt maga a Mester tervezte. A körötte terpeszkedő füves zöld kert rövid séta után sűrű erdőbe torkollik, ahol szinte várjuk Robin Hood felbukkanását, dacára annak, hogy az egy másik ország.

Végtelen, kopár hómezők, széles gleccserek, gigantikus vízesések, vulkánok, gejzírek, földbe vájt folyóvölgyek, vastag, fekete hamuréteggel borított síkságok, óriási, földből kinyúló sziklák, háborgó tenger, vad óceánpartok, holdbéli táj. Nem ragozom tovább: ez mind Izland! Csoda, hogy számtalan mozi találta meg forgatási helyszínként? Hát, persze, hogy nem! Vegyünk csak szépen sorba néhányat. 

Itt kezdődött 2005-ben a „Batman: Kezdődik!” A Batmobil a kis szigetország földjét szántotta fel, nem beszélve Ducard, alias Liam Neeson kardozós jelenetéről a hóval borított domboldalon.

Pierce Brosnan is Izland jégmezőin vágtat Aston Martinjával a főgonosz, félig hatalmas iglura, félig a sydney-i Operaházra hajazó főhadiszállása felé. Aminek főbejárata előtt – valljuk be – nagyon jól mutat Halle Berry szügyig fekete bőrkosztümben. Az ominózus sárga Lamborghinis-helikopteres jelenet is a helyi tengerparti lapályon zajlik.

Aki még nem látta Clint Eastwood rendezésében a „Dicsőség zászlaja” és filmpárja a „Levelek Ivo Jimából” kettőst, most azonnal rohanjon a számítógépe elé, vagy a videotékába. Ebben nagyot dobott a kis északi szigetország, ugyanis a második világháború ázsiai színterének ikonikus helyszíne, Ivo Jima – amiért ádáz küzdelmet folytattak az amerikaiak és a japánok – mediterrán illetőségű földdarab. És még ezt is reálisan húzta be Izland!

Russell Crowe (mint Noé) hősiesen küzd meg a csúnya nagy vízzel, ami a sziklás tengerpart felől dübörög az arcába. A szerencsétlen menekülő embertömegek is a kies izlandi erdőben és mezőkön menekülnek a hajó felé. Az ellentétekért sem kellett sokat sétálnia a stábnak: az idilli, zöldellő domboldalakat pár kilométerrel odébb találták.

A „Föld után”-ban Jaden Smith szerető papájával, Will-lel egy másik bolygón landol, ahol sok csúnya, az életére törő állattal, működő vulkánokkal és egyéb csecsebecsékkel küzd meg derekasan. A csipkézett sziklás táj, a hómező, a kies barlangok nagyon reálisak a földön kívüli táj szerepében. Ahogy jelen írásunk elején sejtetni véltük, Izland tényleg a földönkívüli(en szép) tájakban világbajnok.

És ha már Izland és a film: ne feledkezzünk meg Baltasar Kormákur-ról, aki ma a szigetország legmenőbb filmese, színésze, forgatókönyvírója, színházi- és filmrendezője. Első filmje a „101 Rejkjavik” óta ontja magából a fekete humorú, groteszk, furcsa alkotásokat. A skandináv világot szerető kedves olvasóink imádni fogják a „Csempészek”, a „Rejkjavik-Rotterdam”, a „Dermesztő mélység”, vagy a „Tenger” című mozijait.

És itt az egyik legújabb alkotás, sokak kedvence, az Interstellar, avagy a „Csillagok között” című sci-fi. A történet közismert, hősünk, Matthew McConaughey elindul, hogy a Naprendszertől fényévekre keressen helyet a földi életnek. Az egyik ötletük Izland jégmezeje, azaz egy Föld-szerű exobolygó, ami nem jött be sem a filmben, sem a valóságban: elég barátságtalan, ámde szép hely. 

A sort hosszasan folytathatnánk! 

Ha érdekel Izland, népszerű mozifilmekben is megtalálod. A hegyek-völgyek-tengeröblök között már forognak az újabb blockbusterek. 

Utóirat: alig van menő autómárka a piacon, aminek a reklámját ne forgatták volna Izlandon, az Alfa Romeótól a Hummerig, a Porchétól az Audiig.