Afrika-szakértő túravezetőnk, Nádai László elhivatottan beszél az egyik legkedvesebb hegyéről, a Tanzániában található Mont Meruról. Ez a közeli Kilimandzsáró kistestvére, mint méretben, mint évjáratban. A magassága 4565 m; emlékeztetőül a Kilimandzsáró 5896 méteres. A Meru is vulkáni eredetű, a legutóbbi kitörése 1877-ben volt. A Meru és a Kilimandzsáró távolsága alig 70 kilométer, ami azért is optimális, mert a Meruról tiszta időben elképesztő panoráma tárul elénk a Kilimandzsáróra, Afrika csúcsára.
A Meru is a kelet-afrikai hasadékvölgynek köszönheti létét. Földünk legnagyobb, két kontinensre kiterjedő törésrendszere 5600 kilométer hosszan fut Törökországtól a Zambéziig. Afrikai része a Kelet-afrikai árokrendszer, ami egy fejlődésében megakadt, szárazföldön húzódó óceánközépi hasadékrendszer. A nem földrajzosok „csak” fantasztikus vulkánokat, szédítő hasadékvölgyeket, vízeséseket, tavakat látnak belőle.
A Meru „vulkán alakú” vulkán, ahogy az a tankönyvekben szerepel. Csupasz, fekete talajjal borított kúpként emelkedik ki az afrikai erdős, szavannás vidékből. A festői, lópatkó alakú kráter egyik fele lerobbant az utolsó kitörésnél, létrehozott viszont középen egy kis parazitakrátert. A hegy alsó részét sűrű erdőségek borítják, ezt felfelé bokros növényzet váltja. Keményen zajlik az afrikai vad-élet: kafferbivalyokat, majomcsordákat, zsiráfokat, antilopokat, csodás madarakat láthatunk.
Errefelé szigorúan tilos egyedül bóklászni, utunkat fegyveres vadőrök vigyázzák. Ami néha nem jön rosszul: a legutóbbi túránk során például egy kafferbivaly-csorda felbukkanása okozott izgalmas kalandot. A bivalyok veszélyesek és kiszámíthatatlanok, nem érdemes elállni az útjukat. Persze találkozhatunk akár békés zsiráfokkal is az ösvényen. A vadőrök egészen a legfelső szállásig kísérnek minket, ameddig találkozhatunk vadon élő állatokkal. A vadőröket a Kilimandzsáró lábánál fekvő Vadvédelmi Főiskolában képezik. Az intézmény érdekessége, hogy egykori tanára Sopronban, az Erdészeti Egyetemen tanult.
Természetesen jönnek velünk teherhordók is, akik igen komoly segítséget jelentenek. Nem mindegy ugyanis, hogy az energiánkat mi köti le: a felszerelésünk cipelése vagy a nézelődés.
A hegy felső régiója itt-ott sziklás, máshol vulkáni hamuval borított. Ezért a lehetséges túraútvonalak közül igazán csak egy biztos, ráadásul itt vannak a menedékházak is. A többi útvonalat mély hamu borítja vagy hasadékvölgyek teszik nehezen járhatóvá. A Merunak komoly előnye a Kilimandzsáróval szemben, hogy lényegesen kevesebb a turista, sokkal könnyebb a csúcs elérése, az útvonal is szebb, tehát a lényegesen magasabb a kalandfaktor.
A Meru meghódítása akklimatizációs túrának is kiváló a Kilimandzsáró elérése előtt. Aki feltúrázik a 4565 m Meru csúcsára, annak ezután a Kilimandzsáró már a zsebében lesz. A Meru túrája szebb és technikásabb, különösen a csúcs alatti, utolsó sziklás szakaszon.
A végére két újabb jó hír: a januári száraz meleg időben szinte az egész túra alatt gyönyörködhetünk a Kilimandzsáró látványában. És csúcson a hajnali napfelkelte nagyon csúcs! A legutóbbi túránkon az egész hegy árnyékát láttuk; a felkelő nap alánk „vetítette” a kúpformát. Beégett a retinánkba!
Ha szeretnél velünk tartani...