2016 február 24. 10:51 Van abban valami finom báj, amikor az ember felavatja a saját magáról elnevezett épületet. Persze ha az illető király – és egy icipicit diktátor – akkor néha bizony előfordul vele az ilyesmi. Marokkó uralkodója, II. Hassan 1993-ban lepte meg magát a casablancai Nagymecsettel. Szép, méretes ajándék, Mekka után a világ második legnagyobb muzulmán temploma.
Minaretje pedig 210 méteres magasságával a legnagyobb ilyen építmény a Tejútrendszerben (legalábbis mai tudásunk szerint). A királyt több száz testőr, rendőr és katona védte a százezres tömegtől, amikor felavatta az Afrika egyik legnépesebb, 5 milliós metropoliszának szélén, az Atlanti-óceán széljárta partján duzzadó épületet. Nem véletlenül, Hassan ekkor már több merényletkísérleten volt túl. 1971-ben, 42. születésnapját például a palotája egyik pavilonjában kuksolta át, ahová egy – állítólag Líbia által pénzelt – elvetélt puccskísérlet tagjai zárták. 
Egy évvel később Franciaországból hazatérve, Boeingjét a saját Királyi Légierejének vadászgépei vették tűz alá. Ezt is túlélte. Ő sem volt azért egy kis hableány: már trónra kerülésén esett egy apró folt, miszerint apja hirtelen halálában neki is akadt némi szerep. Ne szépítsünk: ez a nem kedves ember egy diktátor volt. Szinte minden szomszédjával háborúba keveredett, otthon pedig vaskézzel tartotta fent az uralmát. De fia, a mai király, VI. Mohamed már a 90-es évek elejétől elkezdett enyhülést folytatta-folytatja.
Facts and figures
Szóval, a Nagymecset! A száraz, ámde brutális adatok: 7 éven át építette 35 ezer kézműves és építőmunkás, körülbelül 700 millió dollárból. Belsejében – amely 25 ezer hívőt képes befogadni – elférne a Notre Dame. Zöld teteje 1100 tonna súlyú és elhúzva nyitható. Az egész épület egy hatalmas beton-acél kombó. 22 hatalmas kapuja bronzból és titánból készült. 
Belépve az egybefüggő, óriási földszinti imatermen kívül könyvtár, Korán-iskola, törökfürdő, múzeum, konferenciatermek várják a nagyérdeműt. Első pillantásra kicsit furcsa, hogy mennyire modern az egész. Friss-ropogósak a tradicionális díszítőelemek is. A főteremben rácsodálkozunk a teljes padlózatot beborító keleti szőnyegekre, a zománcozott csempékre, a csodás aranymozaikokra, a carrarai márványoszlopokra, a muranói kristálycsillárokra, a festett cédrusfa mennyezetre. Az alsó szinten lévő rituális fürdő díszes márvány kútjainál egyszerre 5000, imára érkező hithű muzulmán tisztálkodhat. A 20. század technikai vívmányai, úgyis, mint földrengésállóság, padlófűtés, elektromos ajtók, a minaret tetejéről éjszaka Mekka felé mutató lézernyaláb pedig észrevétlenül szolgálják őket. 
A mecsetet gigantikus tér öleli körül, amely egy mesterséges félsziget az óceán feltöltésével. Ehhez a Korán egyik sorát vették alapul: ,,Isten trónja a vízre építtetett.”
Kellett is a hely, hogy az ünnepeken a bent imádkozó 25 ezer emberen kívül elférhessen újabb 80 ezer. A casablancai Nagymecset Marokkó, más kultúrák és vallások iránti nyitottságát is szimbolizálja, ugyanis az egyetlen olyan imaház az országban, amelyet a nem muszlim vallásúak is látogathatnak. Nemcsak azért érdemes meglátogatni, mert egyébként a nyüzsgő Casablancában nem túl sok látnivaló akad.
