2014 július 14. 23:00 „Visszaindulok, mert megfagyok, mint kutyaszar decemberben” – ez nem egy mai rapszám refrénje, hanem az ország egyik legnagyobb tekintélyű grófi családja tagjának mondása. E szavak után elindult lefelé a hegyről. A helyszín a Kilimandzsáró, az időpont 1886 tavasza, a személy gróf Teleki Sámuel, az egyik legnagyobb magyar felfedező, Afrika-kutató. Aki – mint látjuk – nem volt híján hidegvérnek és humorérzéknek. Mindkettőre szüksége volt. 
Gondolom, a Teleki nevet nem kell bemutatni kedves honfitársaimnak. Egy kis gyorstalpaló: Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családja 1697 óta viseli a grófi rangot. Néhány családtag: Teleki Mihály, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem kancellárja, a családi vagyon megalapozója; Teleki Domokos neves nyelvművelő és ásványgyűjtő, a Jénai Ásványtani Társaság első elnöke; egy másik Mihály, író, II. Rákóczi Ferenc bizalmasa; Teleki Sándor, Petőfi „vad grófja”, a jeles emlékiratíró; Teleki László, a Kegyencz írója, reformkori politikus, a Határozati Párt vezetője; Teleki Blanka, a magyar nőnevelés úttörője; Teleki Pál, a jeles földrajztudós, a későbbi miniszterelnök. És cikkünk hőse, Teleki Sámuel.
Ásványtant, geológiát, földrajzot és csillagászatot tanult, majd politikusként megismerkedett Rudolf trónörökössel a Magyar Földrajz Tudományok Társaság elnökével. Vele való barátsága többszöri, közös vadászatban nyilvánult meg. Rudolf unszolására és szponzorálásával indult el az Egyenlítő környéki Afrikába, ahol akkoriban még bőven akadt feltáratlan terület.
1886 őszén maga mellé vette Luis Höhnel, osztrák tengerésztisztet. Ketten vezették a magyar felfedező vállalkozások szempontjából legsikeresebb expedíciót. Ne kétfős erdei sétára gondoljatok: 400 teherhordót fogadtak a dzsungel meghódítására! Akkoriban az európai utazók-felfedezők kétféle stratégiát alkalmaztak az őslakossággal szemben: a mosolypolitikát (Teleki is erre esküdött), vagyis békésen, üzletelve haladva át a törzsi területeken. Valamint a katonait, vagyis harcolva, pusztítva. Telekiék 17 tonnányi felszerelését 470 csomagra osztották szét. A szállítmány jelentős része a bennszülötteknek felajánlható ajándék és csereáru volt.
Az út során ők lettek az első európai utazók, akik feltérképezték a Nagy-hasadékvölgy egy jelentős szakaszát. Ez a világ egyik legnagyobb geológiai képződménye, amely Szíria északi részétől a Jordán-árok, az Akabai-öböl és a Vörös-tenger mélyén Mozambikig húzódik. Az afrikai és ázsiai földkéreglemezek távolodása hozta létre, geológiailag néhány perc – vagyis pár millió év - múlva széttörik és Kelet-Afrika leválik Afrikáról. Itt található a föld számtalan szép vulkánja, többek között Afrika csúcsa, a Kilimandzsáró.
Teleki a világon elsőként érte el a Kilimandzsáró 5310 méter magasan húzódó hóhatárát. Ekkor hagyta el száját az ominózus kezdőmondat... Addig még a helyiek is azt hitték, hogy a hegy oldalán-csúcsán látható vakító fehérség valamiféle kincs, nem nagyon hallottak ugyanis olyan képződményről, hogy hó. A Kilimandzsáró expedíciók nagy része ma is az általa kitaposott úton mássza meg a csúcsot. 1886 októberében ő lett az első ember, aki a Mount Kenyán 4300 méter magasságig jutott.
Két évvel később, 1888-ban ért el a „Jáde tenger”-ként emlegetett tóhoz, amit a trónörökösről Rudolf-tónak keresztelt el (ma Turkána-tó). Majd felfedezett egy kisebb tavat is, azt Stefánia főhercegnőről nevezte el.
Egy kiszáradt folyóvölgyben az épp akkor kitörő vulkánba futottak bele, melyet Höhnel gyorsan elnevezett a barátjáról. A Teleki-vulkán felfedezésének komoly tudományos hírértéke is volt. Az addigi földrajzi elméletek szerint ugyanis a vulkánok csak a tengerek partján találhatók. A Teleki-vulkán viszont Afrika belsejében, a tengerparttól több mint 1000 kilométerre fekszik. Kenya függetlenné válásakor minden európai földrajzi elnevezést visszakereszteltek az eredeti nevére, kivéve a Teleki nevűeket! A vulkán mellett ugyanis sok növényfajt is róla neveztek el. Tisztelték a helyiek a derék magyar grófot… 
Az expedíció szorgos tudósmunkát is végzett, 78 növény- és 4 állatfajt fedeztek fel. Emellett több mint 400 tárgyat gyűjtöttek, amiből megalapozták a Néprajzi Múzeum Kelet-Afrika gyűjteményét. Ők számoltak be először a masszájok népszokásairól is.
Néhány antikvárban még kapható a 3000 kilométeres utazást élvezetesen bemutató „Kelet-afrikai napló” című könyve, érdemes elolvasni!
