2015 február 24. 06:00 Az Észak-Afrikában húzódó Atlasz-hegység 2400 kilométer hosszan és 300–400 km szélesen nyúlik el Marokkó, Algéria és Tunézia területén. Afrika egyetlen alpesi típusú hegysége, amelynek apró kitüremkedése a Gibraltári-szikla is. A legmagasabb pontja a 4167 méteres Toubkal, amely alig 643 méterrel alacsonyabb a Mount Blanc-nál!
Természetesen rengeteg oldalt tölthetünk meg az Atlasz sziklás csúcsainak, meredek völgyeinek, szédítő hegyoldalainak leírásával. Most elégedjetek meg egy szubjektív bemutatással a szerintünk legszebb helyekről.
A Magas-Atlaszt délről a Ziz-völgy határolja. Ez a szurdokvölgy az amerikai Monument Valley-re emlékeztető, fantasztikus sziklafalak között haladó terep. Végében Oulad Chaker oázisa fogad minket. Ettől délnyugatra található az egyre sivatagosabbá váló táj közepén a Todra-szurdokkal, amely 300 méteres, függőleges sziklafalaival a nemzetközi sziklamászó elit paradicsoma. A vörös falak alatt kristálytiszta vizű patak csordogál. Igazán megkapó látvány!
A Dades-szurdokot a hasonló nevű folyó vájta ki. Az Atlaszt novembertől januárig, sőt, néha márciusig heves esők, havak érik. Ilyenkor életre kelnek a kiszáradt folyók, amik néha 20-szoros méretűre duzzadnak és őrült erővel zuhannak neki a sziklafalaknak. Így alakult ki a hegység talán legszebb völgye a Dades-szurdok is. A lezúduló hordalék a hegyekből különleges alakzatokat hoz létre a folyómederben: láthatunk asztallap, csipkézett szirt, piramis, vagy akár ember formájú képződményeket is. Természetesen a helyiek fantáziáját is ez utóbbi mozgatta meg a legjobban, el is nevezték „emberi testekből álló hegy”-nek. A Dades-völgy leglátványosabb szerpentinútja nem csak a fotókon lélegzetelállító. A nagy vadság után üdítő színfoltok a völgyben zöldellő pálma- és mandulafa ligetek, meg az illatozó rózsabokrok.
Erre vezet a híres „Kashbák útja” nevű vidék. A kashba 4 tornyú agyagerődítmény, eredete a 11. századra nyúlik vissza; oldalain lőrésszerű ablakok vannak. Belül négyzet alakú, átriumos tér található, amit kifelé 4 torony véd. A belső átrium az alsó 2-3 szintig fedett, fölé nyitott udvart építettek. Mint látható, nem a rokokó szórakozás, sokkal inkább a középkori védelem céljaira épültek. Minimál díszítésként néhány berber geometrikus vonalat, és betűkből, jelekből álló szöveget véstek a falakra. Sok-sok ilyenből áll a Kashbák útja. Naná, hogy az UNESCO szorgos munkatársai felvették a Világörökség listára. Az úton végighaladva kihalt és lakott agyagerődök váltják az óázisokat. Itt indul a Rózsák-völgye, amelynek „fővárosa”, El Kelaá M’Gouna a világ egyik magasan jegyzett rózsavíz-előállító központja.
Ouarzazate egykor francia helyőrség volt, ma az Atlaszba irányuló turizmus egyik fellegvára. A „sivatag kapuja” nevet viselő várost rengetegszer láttuk már, csak nem tudunk róla. Itt forgatták ugyanis a hollywoodi filmtermés nem jelentéktelen szeletét, az Arábiai Lawrence-től, a Krisztus utolsó megkísértéséig, a Gladiátortól a Mennyország kapujáig, a Légionáriustól a Lazacfogás Jemenben-ig (ez a kedvencem a felsoroltak közül) című filmeket. Életben is szép, a gyönyörű város jelzős szerkezet határozottan illik rá.
A Tizi-n-Tichka hágó a Maliba vezető ősi karavánút egyik szakasza, amit évezredek óta használnak. A Magas-Atlaszon átvezető két út egyikének legmagasabb pontja. Télen mindkettő teljesen le van zárva a komoly hóhelyzet miatt. Akkor pedig a szorgos utazóknak északról délre (vagy fordítva) meg kell kerülniük az egész Magas-Atlaszt. Ami nem egyszerű kaland. A hágó komoly turisztikai látványosság, és ami Marokkóban turisztika, az ki van használva: az átjárót jelző építményt boltok, kávézók, éttermek veszik körül. Nagy a sürgés és a forgás!
Egy szó, mint száz, az Atlasz varázslatos vidékét ezer éve járják a különböző népek. Nem fogjuk megbánni, ha mi is a nyomukba lépünk!
