Barakablog Járj végére a világnak!

Blog utazásról, túrázásról,
bringázásról, evezésről,
jó helyekről és persze a Barakáról.

márc 29

Miért épp az Izlandi Felföld?

Egy visszatérő történetei

Izland vulkánok

Egyedülálló táj fogad, amelyhez fogható bolygónkon nemigen található máshol. Találunk itt fekete vulkáni kúpokat, szétterülő lávamezőket, sivatagszerű hamusíkságokat, gőzölgő hőforrásokat, türkizkék forróvizes medencéket (óh, hányszor pihentem már meg ezekben egy-egy kemény túra után?!), kalandra hívó hegycsúcsokat, köztük kanyargó, mély kanyonokban utat törő folyókat. A tekintélyes jégtakarók és gleccserek alatt hatalmas vulkánok szunnyadnak: ilyen, gleccser alatti tűzhányók kizárólag Izlandon és az Antarktiszon találhatók a Földön. Az Antarktiszra elég körülményes rendszeres járni, de nem olyan nagy baj ez, hiszen Izland sokkal könnyebben elérhető, és sokkal változatosabb is.

Izland vulkánok
Izland vulkánok
Izland vulkánok


dec 22

Dohány Orsi: „Ez az én világom!”

Orsi törzsutasunk, idén a több mint jubileumi, 11. barakás kirándulást is lelkesen abszolválta. Megkérdeztük, mi szél hozta közénk. Elmondta.

Baraka Korzika Olaszország vulkánok Franciaország Norvégia

- Hülye kérdés, de melyik út volt a kedvenced?

- Ennyi élményből elég nehéz választani, de ami nekem a csúcsok csúcsa, az Korzika. Kétszer másztam meg a hegyeit, jártam a vizeit, de remélem lesz még lehetőségem naplementében a tengerbe lógatni a lábam, egy egész napos hegymászás után a füvön fekve megbámulni a nyári hullócsillag-záport, vagy a vízből nyaktörő mozdulatok árán feltekinteni a derékszögű városra, Bonifacióra. Persze ezek csak kiragadott pillanatok, nekem Korzika totál a szívem csücske. Mindent imádok benne, még a mások szerint kicsit mogorva szigetlakókat is. Az sem igaz, hogy az ilyen úton született barátságok rövid életűek: mi, egy öt fős lánycsapattal azóta is barátságban vagyunk, összejárunk.


jún 16

Dél-olasz tudtad-e

Az olasz csizma déli része sok izgalmat tartogat az odalátogatóknak. A tenger és az ég itt is kék, a kaja pazar, a táj ott van. Viszont minden intenzívebb, színesebb, több, mint a "hideg" :) északon. Ez sokaknak bejön, nekünk is. Csokorba szedtünk pár érdekességet néhány helyről.

A legenda szerint Nápolyt az argonauták alapították. Az ötven harcos az Argosz által épített hajón Iolkoszból a kis-ázsiai Kolkhiszba hajóztak, hogy segítsenek Iaszón királyfinak megszerezni az ott őrzött aranygyapjút. Aztán kicsit eltévedtek. Vándorlásuk nagyon hasonlít Odüsszeusz és társai kalandjaihoz.


szept 16

Gyöngyök a tengerben: a Lipari-szigetek

Sötét éjszaka van. Komoly, de langyos szél fú. A horizonton apró gyöngyfüzérként égnek a parti fények. Köröttünk a koromfekete, nyugodt tenger. Mi ebben a kunszt?

Hát az drága barátaim, hogy mindez a Stromboli tetején történik velünk. ÉS ALATTUNK 100 MÉTERREL A KEGYES ÓRIÁS ÉPPEN KITÖR! Mi meg ájultan nézzük, a páholy első sorából. Tűzcsóva, robbanás, koromfelhő, izzó kőzetdarabok lezuhanása, égő, parázsló kráterszegély - ez Ő. Váááóóó, éljen! Lesz pár száz fotó és videofelvétel, amit készítünk. Hogy eközben ne remegjen a kezünk, körbejár az otthonról hozott alkoholtartalmú, melyet "csúcspálinkának" nevezünk el. El sem hisszük, milyen mákunk van, két napja nyitották meg a hegyet, előtte hetekig zárva volt a kitörések miatt.


Negyedik napja vagyunk az olasz csizma és Szicília közé ékelt Lipari-szigeteken, amit az itteni köznyelv a 7 nővérnek, vagy Szicília igazgyöngy-sorának nevez. Apró vulkáni kúpok az afrikai-európai kőzetlemezek szorításában. Morfológiájuk a következő egységekből áll: apró kikötő, zsebkendőnyi, fekte hamuval borított strand, kisváros minimum két, maxium öt utcával (a vége már emelkedik), majd a hegy(ek). Ennyi, nincs túlcifrázva a földrajz. De gyanítom, kevés ember van a földkerekségen, aki ne szeretne e helyeken lakni, még inkább pár hetet (hónapot, évet?) eltölteni.



aug 26

A Tűzisten műhelyében

A dél-olasz Vulcano szigetén, a hegy gyomrában dolgozik Vulcanus, a tűzisten. A görög mitológia szerint. Tőle kapták nevüket Földünk legérdekesebb, legnépszerűbb és legfélelmetesebb geológiai képződményei. Miután sikeresen hazatértünk dél-olasz vulkántúránkról - ahol szolid működés közben látogattuk meg az Etnát és a Strombolit, valamint szerencsénkre a szunnyadó Vezuvot és Vulcanót - itthon ért minket a hír, miszerint az első kettő aktivizálta magát (lásd egyik előző posztunk csodás videóját). Mázlink volt, ugyanis most nem mehetnénk fel rájuk. Ezért a téma aktualitása okán vulkanológiai alapismeretekben részesítjük kedves olvasóinkat.

A vulkánok a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken felszínre jut a magma. Ezen anyagból keletkeznek a gyönyörű vulkáni kúpok. A Föld felszínére bukkant magmát lávának hívjuk. A vulkánok természetének, kialakulásának megismerésében (csakúgy, mint a geológiai minden területén) fordulópontot jelentett az úgynevezett lemeztektonikai elmélet megjelenése. Vagyis (nagyon leegyszerűsítve): a földköpeny nem egynemű, szilárd anyag, hanem hatalmas kőzetlemezek mozognak benne. Ezek a lemezek hordozzák a kontinenseket is. Geológiai történésekre általában a lemezek találkozási pontjainál számíthatunk. Például a vulkánok létrejöttére. Az egymástól távolodó, és közeledő (egymás alá bukó) lemezszegélyeken alakul ki a vulkáni tevékenység 90%-a. A "maradék" pedig a peremszegélyektől távol, úgynevezett "forró pontokon" jön létre.

A vulkánok a következő szerkezeti elemekből állnak:

  • Magmakamra: olvadt kőzetekkel teli üreg a Föld kérgében. A magma ebből a nagy nyomás hatására a törésvonalak mentén a felszín felé mozdulhat el, széttolva vagy magába olvasztva a felette levő kőzeteket. Ha a magma hosszabb ideig tartózkodik a kamrában, kihűl. A felszabaduló vízgőz megnöveli a nyomást. Amikor ez a belső nyomás túllépi a rétegnyomást, a vulkán robbanásos kitöréssel kezd működni.
  • Vulkáni csatorna: nyílás a földkéregben, amelyen a magma a felszínre tör.
  • Kráter: a felszín tölcsér alakú mélyedése, amelyen keresztül a törmelékanyag és a láva a felszínre jut.
  • Vulkáni kúp: a felszínre hozott törmelékanyag és láva által felépített festői hegy.
  • Kaldera: a robbanásos kitörések eredménye. A felszabadult gázok lerobbantják a magmakamrát fedő kőzeteket. Ezután a fedő maradéka "berogy". A teljes beomló terület több száz, vagy akár pár ezer négyzetkilométer is lehet.




aug 24

A Bardarbunga működésbe lépett!

Több ezer kisebb-nagyobb földrengés után a Vatnajökull jégmező alatti Bardarbunga vulkán szombaton megkezdte működését. Éjszaka volt egy Richter skála szerinti 5,3-as rengés, ami bizonyosan megmaáramlást jelez. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az érintett terület 100 vagy 400 m vastag jégtakaró alatt található, így az sem megjósolható, hogy ha a kiömlő láva felolvasztja a felette található jégtakarót, mekkora áradást okoz. Az is elképzelhető, hogy a jég lesz az erősebb, és a kitörés energiája nem lesz elegendő a jégtakaró felolvasztásához. 

Mindenesetre az alábbi térképen lévő terület van jelenleg lezárás alatt Izlandon: 

Forrás: http://www.vegagerdin.is/media/umferd-og-faerd/Halendi.pdf

A jelölt részen várják a jégolvadás utáni áradatot (hlaup). Ha ez megindul, a helyi útépítők átvágják az utakat, hogy a törmelékkel kevert víz akadálytalanul indulhasson meg a tenger felé, megkímélve ezzel a hidakat. Izlandon ez a terület egyébként is szinte lakatlan; a parton lévő farmok lakosságát már evakuálták. 

A Reykjavík felé vezető légifolyosót a biztonság kedvéért elterelték; a repülőtér zavartalanul üzemel.


aug 20

Valami készülődik Izlandon!

A múlt szombat óta több mint 4000-szer (!) mozdult meg a földkéreg Izland legnagyobb jégmezeje, a Vatnajökull alatt. Az átlagosan 400 méter vastag jégtakaró területe jóval nagyobb, mint Pest megye kiterjedése. A legerősebb földrengés 4-es erősségű volt.

Mindez erős magmaáramlást jelez a mélyben. A jégtakaró alatt található ugyanis a Bárdabunga nevű vulkán, ami ha kitör és a kitörése olyan erős, hogy elolvasztja a felette található több száz méteres jégtakarót, akkor abból igen nagy tűzijáték lesz. És áradás, tegyük hozzá.


aug 18

A Vezúv fenyegető árnyékában

A vörös zóna Nápolyban nem ugyanazt jelenti, mint Amszterdamban. Sokkal inkább egy sávot, amelyet a most éppen alvó vulkán 120%-osan el fog pusztítani. Itt éli zajos mindennapjait (olaszos közelségben, egymástól jó zsúfoltan) a környék több mint 3 millió lakosából úgy 600 ezer. A Vezúv becsapós: hosszú nyugalmi periódus után kétezer évente tör ki, de akkor nem kímél se embert, se istent. Dél-olasz vulkántúránk első napján vidám csapatunk némi emelkedőt leküzdve érte el a kráterperemet, ahol is - még szunnyadó mivoltában is - érzékelve a természet erejét megemeltük virtuális kalapunkat. Kicsiny az ember a dicső természethez mérve!


aug 13

Kitört a Stromboli!

Nem is akárhogy! Persze azt tudjuk, hogy ez a vulkán akkor is nagyjából megbízhatóan 10-15 percenként produkál látványos lávaszökőkutakat, amikor épp a barátságosabb arcát mutatja. De nem most! Igazság szerint a Stromboli emberemlékezet óta működik, már az ókorban is természetes világítótoronyként segítette a hajósokat. Most tehát csak a kitörés intenzitása emelkedett jelentősen. Ez a mostani intenzív robbanásos kitörési szakasz augusztus 6-án kezdődött. 600 méteres magasságban egy nyílt repedés keletkezett, ahonnan nagy intenzitással kezdett ömleni a bazatláva a Sciara del Fuoco lejtőn egyenesen a tengerbe. A lávaöntés erőssége változó, átmeneti csökkenés után most ismét növekedni látszik.


aug 07

A csodák északi szigete

A repülőnk alatt elterülő táj olyan, mintha valaki egy barna papírt összegyűrt, majd lazán a tengerbe dobott volna. Gyűrt vonalak, bemélyedések, öblöcskék, félszigetek, hasadékok, völgyek. Ezzel az élménnyel retinánkban landolunk a sziget egyetlen nemzetközi repterén, Keflavíkban. A "vík" izlandiul öblöt jelent, ezért érthető, hogy a lakott és kevésbé lakott területek nevének fele így végződik.

A szerkesztőség egy Baraka pólót sorsol ki azok között, akik elsőre - hibátlanul - ki tudják mondani következő úti célunk nevét, amely így hangzik: Landmannalaugar. Aki ide téved, az majdnem a Holdon jár. Busz-terepjárónk (sima buszt ide nem engednek be) tömörített vulkáni hamu-töltésen halad, a szürke-fekete talajt a kavics- és kétajtós szekrény között mindenféle méretű sziklák tarkítják, több aktív, de éppen szunnyadó vulkán esik az utunkba, a csupasz dombok a tengerszemtől a fél Balatonnyi méretig terjedő tavakat ölelnek körül. Nem véletlen, hogy anno az amerikaiak itt gyakorolták a Holdra szállást.