Barakablog Járj végére a világnak!

Blog utazásról, túrázásról,
bringázásról, evezésről,
jó helyekről és persze a Barakáról.

dec 22

Dohány Orsi: „Ez az én világom!”

Orsi törzsutasunk, idén a több mint jubileumi, 11. barakás kirándulást is lelkesen abszolválta. Megkérdeztük, mi szél hozta közénk. Elmondta.

Baraka Korzika Olaszország vulkánok Franciaország Norvégia

- Hülye kérdés, de melyik út volt a kedvenced?

- Ennyi élményből elég nehéz választani, de ami nekem a csúcsok csúcsa, az Korzika. Kétszer másztam meg a hegyeit, jártam a vizeit, de remélem lesz még lehetőségem naplementében a tengerbe lógatni a lábam, egy egész napos hegymászás után a füvön fekve megbámulni a nyári hullócsillag-záport, vagy a vízből nyaktörő mozdulatok árán feltekinteni a derékszögű városra, Bonifacióra. Persze ezek csak kiragadott pillanatok, nekem Korzika totál a szívem csücske. Mindent imádok benne, még a mások szerint kicsit mogorva szigetlakókat is. Az sem igaz, hogy az ilyen úton született barátságok rövid életűek: mi, egy öt fős lánycsapattal azóta is barátságban vagyunk, összejárunk.


jún 25

A fjordok királynője

A földrajz felelés egyik mentőkérdése mindig ez: hogyan keletkeztek a fjordok? Ezt még a kettes alá tanuló is tudja; a fjord egy olyan sziklafalakkal, hegyekkel övezett, a szárazföldbe benyúló tengeröböl, amit gleccser vájt ki és annak visszavonulásával/elolvadásával elöntötte a tengervíz. Vagyis a fjordok keskeny tengeröblök, amik feneke általában mélyen a tengerszint alatt van (ezért a hatalmas óceánjárók által is bejárhatók), sziklafalaik a tengerszint alá nyúlnak. Európában a fő előfordulási területük Norvégia. A világ egyik legszebb természeti képződményei, amiket megpillantva heves szívdobogás és boldog ugrándozás lesz úrrá rajtunk (de ez már a biológia óra).

Említettük Norvégiát, ami nem véletlen, hiszen a világ dobogós fjordjai közül kettő ott található, (az első helyezett grönlandi). A második-harmadik a Sogne-fjord a maga 203, (kábé Budapest-Sopron távolság) és a Hardanger-fjord 179 kilométeres hosszával. Az előbbi ezen túlmenően a világ második legmélyebbje is (egy antarktiszi után), szolíd 1308 méteres maximummal. Még két impresszív adat: átlagos szélessége 5 kilométer, a szélét övező sziklák magassága 1000-2000 méter fölé nyúlik.



márc 24

A lappok: északi rokonaink, vagy nem

Ha egy lappnak, úgy köszönsz, hogy "Szervusz kedves lapp barátom, hogy vagy!", akkor legjobb esetben csúnyán néz rád, ha viszont egy harcias lappal akadsz össze, akkor simán bemoshat egyet. Mert ők "számi"-nak hívják magukat, a lapp kifejezés megalázó számukra. Szóval, a számik a Lappföld (Sápmi) nevű terület lakói, a mai Finnország, Norvégia, Svédország és Oroszország (Kola-félsziget) területein szétszórva élnek körülbelül nyolcvanezren. Eredetmítoszuk szerint - mivel a medve náluk szent állat - egy számi lány és egy medve házasságának gyümölcsei. Ezzel szemben a kutatók ma sem értenek egyet e kérdésében: egyesek (főként a nyelvészek) szerint az uráli, finnugor népcsaládhoz tartoztak (vagyis a mi ük-unokatesóink), mások (az orvos-kutatók) azt mondják, hogy embertanilag különböznek az uráli népektől. Hát, mi itt és most nem fogunk igazságot tenni, még szerencse, hogy nem is ez a posztunk célja.

Az biztos, hogy a jégkorszak beköszönte előtt még jóval délebben éltek, viszont a számukra oly kedves - és minden szempontból az életüket jelentő - rénszarvasok vándorlása, valamint a nem mindig barátságos norvég, finn, svéd terjeszkedés északra kényszerítette őket. A számik az utolsó nomadizáló nép Európában. A lapp-rénszarvas együttélés dominanciája mellett a 17. század végéig élt a halász-vadász életmód is. A csordatulajok ma is minden tavasszal északra, a tengerhez vándorolnak jámbor nyájukkal, ősszel pedig visszajönnek a szárazföld belsejébe, téli szálláshelyeikre. Itt vágják le a már téli bundát növesztett, meghízott állatokat. A prém ma is fontos exportcikkük, de évszázadokig az elsődleges fizetőeszközük is volt. Anno a svédek, finnek, oroszok számára is ebben tudták le az adót. A rénszarvas húsából meg jól lakik a család.

A számi társadalom alapja a siida, vagyis a családok közössége volt. Egy adott siida egy bizonyos területen vándorolhatott, vadászhatott, halászhatott, ha valaki áttért a másik család területére, akkor - jó esetben - vérző orral battyogott haza.