Barakablog Járj végére a világnak!

Blog utazásról, túrázásról,
bringázásról, evezésről,
jó helyekről és persze a Barakáról.

ápr 07

Baráth Levente vagyok, utazó filmes és túravezető

Izland Dolomitok Provence

2014-ben, egy hótalpas túrán kezdtem filmeket készíteni a Barakának, legalábbis ez volt a tervem, mert olyan időjárás fogadott, amire a legkevésbé sem voltam felkészülve. Ha a Delta főcímét kellett volna újraforgatnunk, hamar sikerrel jártunk volna, mi azonban a csúcsra próbáltunk felkapaszkodni, jómagam pedig egy filmre való anyagot szerettem volna rögzíteni. Másik két túrára kellett még elmennem, hogy összejöjjön egy filmecskére való felvétel. 

Az első videóm tehát nehezen született meg, de végül beindultam, és azóta több mint tízet forgattam az útjainkról.

Az egyik legemlékezetesebb túra nem váratott sokat magára, az első Provence-i kalandom fantasztikus élmény volt. Már a kiutazás alkalmával a monaco-i megálló is káprázatos volt, de az nagyon megmaradt, amikor az első estén leültünk (Reiner) Kornéllal a teraszra, és vacsi után felrakott lábakkal, rosé-fröccsöt iszogatva konstatáltuk, hogy keveseknek van nálunk jobb munkája.


Azt sem fogom egy darabig elfelejteni, amikor a 3. napi bringatúrán Villars és Rustrel között elnéztem egy jelzőtáblát és a kis domb helyett, a nagy hegyre próbáltam feltekerni. Túl későn kezdett gyanússá válni, hogy ilyen emelkedőt biztosan nem tesznek bele a túrába, dehát nehogy ciki legyek, még vagy fél órán át küzdöttem, mire eljutottam odáig, hogy felhívjam a többieket. Kiderült, hogy állóképesség tekintetében nem vagyok ciki, tájékozódásban viszont egyelőre igen, eltévedtem. Kárpótlásként lefelé szágudlhattam legalább. 

 

Ugyanebben a szezonban jártam a Dolomitokban is, ami szintén nem egy felejthető élmény. Azóta készülök vissza, és készülök itthon egy sziklamászó tanfolyamra is. Szeretnék olyan szintre jutni a filmkészítésben, hogy teljesen vissza tudjam adni azt az élményt, amikor az ember fia vívja a maga harcát a heggyel, s közben a békésen kérődző tehenek kolompjának hangját hozza a völgyből a szél, vagy mikor július közepén hócsatát vívunk az északi lejtőkön.


A legutóbbi hosszabb utam Izland volt, az is nagy szerelem lett. Ilyen gyönyörű és változatos helyen még sosem jártam. Van egy mondásuk a helyieknek: ha nem tetszik az időjárás, várj 5 percet és jobb lesz. No, hát ez a mondás a terep változatosságára is elmondható, az 1-es főúton haladva 10-20 percenként olyan drasztikusan megváltozik a táj, mintha egy másik földrészre kerültünk volna. Filmes szememmel ez maga a paradicsom…


Időről időre megkérdezik tőlem, mi a kedvenc célállomásom, vagy melyik út volt a legjobb. Erre csak azt tudom mondani, az összes! Minden desztinációhoz, minden túrához, más és más élmények kapcsolódnak, képtelenség összehasonlítani egy jéghegyek közötti hajókázást (Izland) a Garda-tó melletti bringázással, vagy épp egy Cannes feletti helikopterezéssel, netán egy zacskón történő fenéken csúszással az erdélyi Székelykőről.

Az évek alatt alaposan megismertem a túravezetőket, a buszsofőröket, és persze az utakat is, és tavaly óta már vezetek is túrákat. Ezekről a jövőben már nem csak filmekben, hanem itt, írott formában is igyekszem majd beszámolni. Remélem inspirállak majd Téged is, hogy minél többet utazz, tapasztalj és láss!


márc 29

Miért épp az Izlandi Felföld?

Egy visszatérő történetei

Izland vulkánok

Egyedülálló táj fogad, amelyhez fogható bolygónkon nemigen található máshol. Találunk itt fekete vulkáni kúpokat, szétterülő lávamezőket, sivatagszerű hamusíkságokat, gőzölgő hőforrásokat, türkizkék forróvizes medencéket (óh, hányszor pihentem már meg ezekben egy-egy kemény túra után?!), kalandra hívó hegycsúcsokat, köztük kanyargó, mély kanyonokban utat törő folyókat. A tekintélyes jégtakarók és gleccserek alatt hatalmas vulkánok szunnyadnak: ilyen, gleccser alatti tűzhányók kizárólag Izlandon és az Antarktiszon találhatók a Földön. Az Antarktiszra elég körülményes rendszeres járni, de nem olyan nagy baj ez, hiszen Izland sokkal könnyebben elérhető, és sokkal változatosabb is.

Izland vulkánok
Izland vulkánok
Izland vulkánok


ápr 04

Izland movie

Végtelen, kopár hómezők, széles gleccserek, gigantikus vízesések, vulkánok, gejzírek, földbe vájt folyóvölgyek, vastag, fekete hamuréteggel borított síkságok, óriási, földből kinyúló sziklák, háborgó tenger, vad óceánpartok, holdbéli táj. Nem ragozom tovább: ez mind Izland! Csoda, hogy számtalan mozi találta meg forgatási helyszínként? Hát, persze, hogy nem! Vegyünk csak szépen sorba néhányat. 

Itt kezdődött 2005-ben a „Batman: Kezdődik!” A Batmobil a kis szigetország földjét szántotta fel, nem beszélve Ducard, alias Liam Neeson kardozós jelenetéről a hóval borított domboldalon.

Pierce Brosnan is Izland jégmezőin vágtat Aston Martinjával a főgonosz, félig hatalmas iglura, félig a sydney-i Operaházra hajazó főhadiszállása felé. Aminek főbejárata előtt – valljuk be – nagyon jól mutat Halle Berry szügyig fekete bőrkosztümben. Az ominózus sárga Lamborghinis-helikopteres jelenet is a helyi tengerparti lapályon zajlik.


Aki még nem látta Clint Eastwood rendezésében a „Dicsőség zászlaja” és filmpárja a „Levelek Ivo Jimából” kettőst, most azonnal rohanjon a számítógépe elé, vagy a videotékába. Ebben nagyot dobott a kis északi szigetország, ugyanis a második világháború ázsiai színterének ikonikus helyszíne, Ivo Jima – amiért ádáz küzdelmet folytattak az amerikaiak és a japánok – mediterrán illetőségű földdarab. És még ezt is reálisan húzta be Izland!


Russell Crowe (mint Noé) hősiesen küzd meg a csúnya nagy vízzel, ami a sziklás tengerpart felől dübörög az arcába. A szerencsétlen menekülő embertömegek is a kies izlandi erdőben és mezőkön menekülnek a hajó felé. Az ellentétekért sem kellett sokat sétálnia a stábnak: az idilli, zöldellő domboldalakat pár kilométerrel odébb találták.

A „Föld után”-ban Jaden Smith szerető papájával, Will-lel egy másik bolygón landol, ahol sok csúnya, az életére törő állattal, működő vulkánokkal és egyéb csecsebecsékkel küzd meg derekasan. A csipkézett sziklás táj, a hómező, a kies barlangok nagyon reálisak a földön kívüli táj szerepében. Ahogy jelen írásunk elején sejtetni véltük, Izland tényleg a földönkívüli(en szép) tájakban világbajnok.

És ha már Izland és a film: ne feledkezzünk meg Baltasar Kormákur-ról, aki ma a szigetország legmenőbb filmese, színésze, forgatókönyvírója, színházi- és filmrendezője. Első filmje a „101 Rejkjavik” óta ontja magából a fekete humorú, groteszk, furcsa alkotásokat. A skandináv világot szerető kedves olvasóink imádni fogják a „Csempészek”, a „Rejkjavik-Rotterdam”, a „Dermesztő mélység”, vagy a „Tenger” című mozijait.

És itt az egyik legújabb alkotás, sokak kedvence, az Interstellar, avagy a „Csillagok között” című sci-fi. A történet közismert, hősünk, Matthew McConaughey elindul, hogy a Naprendszertől fényévekre keressen helyet a földi életnek. Az egyik ötletük Izland jégmezeje, azaz egy Föld-szerű exobolygó, ami nem jött be sem a filmben, sem a valóságban: elég barátságtalan, ámde szép hely. 

A sort hosszasan folytathatnánk! 

Ha érdekel Izland, népszerű mozifilmekben is megtalálod. A hegyek-völgyek-tengeröblök között már forognak az újabb blockbusterek. 

Utóirat: alig van menő autómárka a piacon, aminek a reklámját ne forgatták volna Izlandon, az Alfa Romeótól a Hummerig, a Porchétól az Audiig. 


aug 24

A Bardarbunga működésbe lépett!

Több ezer kisebb-nagyobb földrengés után a Vatnajökull jégmező alatti Bardarbunga vulkán szombaton megkezdte működését. Éjszaka volt egy Richter skála szerinti 5,3-as rengés, ami bizonyosan megmaáramlást jelez. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az érintett terület 100 vagy 400 m vastag jégtakaró alatt található, így az sem megjósolható, hogy ha a kiömlő láva felolvasztja a felette található jégtakarót, mekkora áradást okoz. Az is elképzelhető, hogy a jég lesz az erősebb, és a kitörés energiája nem lesz elegendő a jégtakaró felolvasztásához. 

Mindenesetre az alábbi térképen lévő terület van jelenleg lezárás alatt Izlandon: 

Forrás: http://www.vegagerdin.is/media/umferd-og-faerd/Halendi.pdf

A jelölt részen várják a jégolvadás utáni áradatot (hlaup). Ha ez megindul, a helyi útépítők átvágják az utakat, hogy a törmelékkel kevert víz akadálytalanul indulhasson meg a tenger felé, megkímélve ezzel a hidakat. Izlandon ez a terület egyébként is szinte lakatlan; a parton lévő farmok lakosságát már evakuálták. 

A Reykjavík felé vezető légifolyosót a biztonság kedvéért elterelték; a repülőtér zavartalanul üzemel.


aug 20

Valami készülődik Izlandon!

A múlt szombat óta több mint 4000-szer (!) mozdult meg a földkéreg Izland legnagyobb jégmezeje, a Vatnajökull alatt. Az átlagosan 400 méter vastag jégtakaró területe jóval nagyobb, mint Pest megye kiterjedése. A legerősebb földrengés 4-es erősségű volt.

Mindez erős magmaáramlást jelez a mélyben. A jégtakaró alatt található ugyanis a Bárdabunga nevű vulkán, ami ha kitör és a kitörése olyan erős, hogy elolvasztja a felette található több száz méteres jégtakarót, akkor abból igen nagy tűzijáték lesz. És áradás, tegyük hozzá.


aug 07

A csodák északi szigete

A repülőnk alatt elterülő táj olyan, mintha valaki egy barna papírt összegyűrt, majd lazán a tengerbe dobott volna. Gyűrt vonalak, bemélyedések, öblöcskék, félszigetek, hasadékok, völgyek. Ezzel az élménnyel retinánkban landolunk a sziget egyetlen nemzetközi repterén, Keflavíkban. A "vík" izlandiul öblöt jelent, ezért érthető, hogy a lakott és kevésbé lakott területek nevének fele így végződik.

A szerkesztőség egy Baraka pólót sorsol ki azok között, akik elsőre - hibátlanul - ki tudják mondani következő úti célunk nevét, amely így hangzik: Landmannalaugar. Aki ide téved, az majdnem a Holdon jár. Busz-terepjárónk (sima buszt ide nem engednek be) tömörített vulkáni hamu-töltésen halad, a szürke-fekete talajt a kavics- és kétajtós szekrény között mindenféle méretű sziklák tarkítják, több aktív, de éppen szunnyadó vulkán esik az utunkba, a csupasz dombok a tengerszemtől a fél Balatonnyi méretig terjedő tavakat ölelnek körül. Nem véletlen, hogy anno az amerikaiak itt gyakorolták a Holdra szállást.


júl 17

Ez már a Hold?

Szürreális a látvány. Ülünk, fekszünk a térdig érő, finom, meleg vízben, mely lágyan csobog körül minket. Természetes hőforrásban van részünk, a kékes-barnás vizet a dombokból egy kis patak szállítja tavacskánkba. Amikor finoman megkavarjuk az alattunk lévő fekete vulkáni talajt, forró áramlatok törnek elő belőle, melyek igen jót tesznek testünknek-lelkünknek. A csillogó hópihék vidám tánc után landolnak a fejünkön, majd gondolkodás nélkül elolvadnak. Kies völgyünket körbezárják a vad, csipkés, lávamezővel borított hegyek. Ha felpillantunk az égre, a Tejútrendszer háromszor három sávos autópályájára ámulunk, amit kábé négymillió fényesen virító csillag szegélyez (nem számoltam meg, de higgyétek el, nem járok messze az igazságtól). A világ végén vagyunk, és ez most nem elcsépelt közhely, hanem szó szerint értendő: vidám kis busz-terepjárónkkal 6 órát zötykölődtünk az utolsó lakott településtől - amit négy darab, a domboldalban elszórt faház alkotott - mire ideértünk.