Barakablog Járj végére a világnak!

Síelők és kirándulók hada, több száz kilométer hosszú sípálya-rendszerek, hütték és hatalmas hotel-komplexumok, Michelin-jegyzett éttermek, felvonók, autópályák, nagyra nőtt üdülővárosok. Mindez az Alpok. Na, ez az, amit ne keress a Pireneusokban! Ott a vad, szinte háborítatlan természet az úr. Találsz viszont világvégi kanyonokat, festői cirkuszvölgyeket, titokzatos kolostorokat, elenyésző számú menedékházat, annál is kevesebb települést, vad csúcsokat. És csendet. Sok-sok csendet.

A Pireneusok sok hegymászó és túrázó szerint a vén kontinens utolsó igazi magashegysége. A két nagy víz (a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán) között 415 kilométer hosszan elterülő láncolat központi része a legszebb. Itt a gránit alapot mészkő köpeny veszi körül. Az átkelés még ma sem egyszerű, a 21. századi közlekedő utak is inkább a két tengerparti sávban találhatók. 

A központi mag egyik leglátványosabb része a Gavarnie cirkuszvölgy, ami a nevét adó falvacskától egyórányira található, de már messziről jól látható. Ahogy a neve mutatja, egy szikla-amfiteátrum, ahová csak gyalog, max szamárháton juthatunk el.

A falai 3000 méterre magasodnak, maga a katlan 800 méter széles. Victor Hugo szerint „egy csoda, egy varázslat”; ezek után ne csodálkozzunk, hogy az UNESCO Világörökség listán előkelő helyen áll. A völgyet három darab 3000 méteses csúcs veszi körül, amiket kétmillió évvel ezelőtt lépcsősre faragták az erre poroszkáló gleccserek. Vízesésben nincs hiány, a Marboré oldalán lezubogó, 400 méter magas vízfal a Pau-folyó fő forrása is egyben. Akik bírják a gyűrődést, télen jönnek ide, amikor szinte az egész katlan jéggé fagy. De még a kultúrára szomjazóknak is küzdeni kell: július utolsó két hetében Gavarnie Zenei és Színházi Fesztivált tartanak, amihez szintén kapaszkodni kell, egészen 1450 méter magasra. Az égen sasok és keselyűk köröznek, az erdőkben barnamedvét is láthatunk (reméljük csak távolról). 


A Pireneusok főgerincén van a Roland-hágó. A majd’ 3000 méteren fekvő repedés egy óriási „ablak”, egyben Francia- és Spanyolország határa. Roland, Nagy Károly hadvezére és rokona volt. A császár hispániai hadjáratában a baszkokkal vívott csatában halt hősi halált. Később akkora legendát kerítettek köré, hogy ő maga is meglepődne. Szentként tisztelték, személye a középkori világrend egyik alapja lett, az istenfélő lovag eszményének megtestesítője. A Roland-ének a középkori Európa egyik főműve volt, amelyben hősünk gyakorlatilag az egységes Európa jelképévé vált. Ebben – némi költői szabadsággal – már a muzulmánoktól védte a keresztény Európát. Ennyit a Roland hágóról…A spanyol oldalon a „legdurvább” látnivaló az Ordesa-völgy, ami a Pireneusokban szokatlanul, kelet-nyugati futású, ezért kellemes klímájú. Magashegy + mediterrán világ = csodaszépség! Az Európa Grand kanyonjának is nevezett völgyet majdnem függőleges, 1000-1300 méteres falak övezik. Déli fala a külső íven fut, az északi oldalt amfiteátrum-szerű képződmények szabdalják szét, amiket a Magas-Pireneusokból lezúduló víz hozta létre. Ezért vízesésekben nagyon jól áll. Az északi tömb egyik ösvénye 2400 méter magasan fut végig, 2-3 méter „széles”, (vagyis inkább baromi keskeny). Szóval nem tériszonyosoknak való. Hát még ha lenézünk (ami néha elkerülhetetlen) és alattunk 1000 méteres szakadékot látunk. Ki bírná ezt az állandó magassági feszkót, ha nem a zergék, akik itt élnek a legnagyobb számban Európában. A kanyon fölött magasodik a Pireneusok harmadik legmagasabb csúcsa, a 3355 méteres Monte Perdido, azaz az Elveszett Hegy. A nevét onnan kapta, hogy a francia oldalról egyáltalán nem látható.

A vad és gyönyörű Pireneusokban mi is könnyen elveszhetünk, ezért csak tapasztalt túravezetőkkel vágjunk neki.