AJÁNLÓ
 
23:20
2015. 12. 22.
Épphogy végeztünk a nyereményajándékok kiosztásával, amiket a blog 1 éves szülinapjának...
A bejegyzés folyatódik
 
23:20
2015. 12. 22.
Bízunk benne, sokan hallottatok már a hasonló című mozifilmről. Innen a nevünk. Ron Fricke...
A bejegyzés folyatódik
 
23:20
2015. 12. 22.
A túravezetés 90%-ban pszichológia. Olyan szerepkör, mint az edzőé - meséli Tassy Márk,...
A bejegyzés folyatódik
 
23:20
2015. 12. 22.
Régóta dédelgetett álmunk valósul most meg: blogot fogunk írni! Nem a bátorság hiányzott, hanem...
A bejegyzés folyatódik
 
23:20
2015. 12. 22.
Az olasz csizma déli része sok izgalmat tartogat az odalátogatóknak. A tenger és az ég itt...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Barakablog Járj végére a világnak!

Blog utazásról, túrázásról,
bringázásról, evezésről,
jó helyekről és persze a Barakáról.

dec 22

Dohány Orsi: „Ez az én világom!”

Orsi törzsutasunk, idén a több mint jubileumi, 11. barakás kirándulást is lelkesen abszolválta. Megkérdeztük, mi szél hozta közénk. Elmondta. 

Baraka Korzika Olaszország vulkánok Franciaország Norvégia

– Hülye kérdés, de melyik út volt a kedvenced? 

– Ennyi élményből elég nehéz választani, de ami nekem a csúcsok csúcsa, az Korzika. Kétszer másztam meg a hegyeit, jártam a vizeit, de remélem lesz még lehetőségem naplementében a tengerbe lógatni a lábam, egy egész napos hegymászás után a füvön fekve megbámulni a nyári hullócsillag-záport, vagy a vízből nyaktörő mozdulatok árán feltekinteni a derékszögű városra, Bonifacióra. Persze ezek csak kiragadott pillanatok, nekem Korzika totál a szívem csücske. Mindent imádok benne, még a mások szerint kicsit mogorva szigetlakókat is. Az sem igaz, hogy az ilyen úton született barátságok rövid életűek: mi, egy öt fős lánycsapattal azóta is barátságban vagyunk, összejárunk. 

 

Baraka Korzika Olaszország vulkánok Franciaország Norvégia

Baraka Korzika Olaszország vulkánok Franciaország Norvégia

Egyéb élmények? 

– Minden út hatalmas buli, barátságokkal, jó társasággal, izgalmas élményekkel, lélekemelő pillanatokkal. Norvégiában a Nesakslat csúcsnál például baromira elérzékenyültem. Ott úgy éreztem, 40 évesen, elértem mindent, amit akartam, ettől kezdve az életem egy ráadás. Persze ezt itthon, a mindennapokban nem érzi így az ember, de ott és akkor így voltam vele. A norvég fjord túrát már régóta szerettem volna beikszelni. Akkora endorfin fröccs, hogy egyik nap kajakozol a fjord vízén a fókák és a felhőkarcoló méretű óceánjárók között, másnap bringázol a hegyoldalban, aztán felmászol a Prédikálószékre, felvasutazol a hegycsúcsokra, meg amit akarsz.
Szóval 100 in 1.Baraka Korzika Olaszország vulkánok Franciaország Norvégia

Nem ragoznám sokáig azt sem, amikor a Dél-olasz vulkántúrán fent vagy a Stromboli tetején, éjszaka, vaksötétben, a hegy meg éppen kitör, lövelli a levegőbe a forró, tűzpiros lávát. És mindezt a VIP páholy első sorából nézed végig. Hát, ilyenkor elgondolkodik az ember, hogy mekkora egy aduász lapot húzott a sorstól, éppen most, éppen itt, meg hogy Ó dicső természet… 

Baraka Korzika Olaszország vulkánok Franciaország NorvégiaA francia körtúra is nagyon bejött. Az egy nagy kombó, a tengeri kajakozástól a tandem siklóernyőig, a Mont Blanc csoport megmászásától az Atlanti-óceáni (majdnem) fürdésig. Mondjuk a napfelkelte az Aiguille du Midin, Chamonix fölött, a Mont Blanc csúcsával szemközt, elég király élmény. 

– Miért a Baraka? 

– Ennek sok oka van, soroljam? Egy szóval a Baraka más! Nem a szokásos városnézős, buszból ki-be utak, ahol az idegenvezető mondja meg, hogy merre nézz, egyik hotelből esés a másikba. Mi találkozunk a helyiekkel, az éttermekben, kocsmákban, nem a turistás világban vagyunk. Minden Barakás út egy nagy kiszakadás! Nem a rongyrázásról szól a sztori, mindig nagyon jó a társaság, mindenki önmagát adja. A norvég úton például Szabó Zsófival voltam együtt, aki nagyon helyes jópofa kislány, semmi cicoma. Nem is arról szól a sztori, mert amikor a sátorban egy éjszakai vihart élsz át valakivel, vagy a menedékházban megosztoztok az utolsó konzerven, és a csapból épp csak csöpögő vízen, az összehozza a népeket. Imádom a sátras utakat, mindig visszarepítenek a gyerekkorom túrázásaiba, az egész egy nagy hippihangulat. Sőt, ami az igazi – mint a dél-olaszon – a sátrak mellett, szabad ég alatt aludni! Eláztunk? Három napot egy pólóban vészelünk át? Nincs váltócipőnk? Na bumm, nem ezek a fontos dolgok az életben, majd lesz valahogy, megoldjuk! Simán helyre kerül ilyenkor, hogy mi a fontos. Lazaság, vidámság, móka, de persze sokszor kemény természetjárás, fizikai erőpróba, néha a tűréshatáraink megtapasztalása. Ez az, ami kicsit kiveszett a világból. De nyugi: a Barakás utakon még megvan!