Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Barakablog Járj végére a világnak!

Blog utazásról, túrázásról,
bringázásról, evezésről,
jó helyekről és persze a Barakáról.

jan 28

A koreai buddhizmus nyomában

A koreai buddhizmus holisztikus megközelítésével a vallás különálló változatát jelenti.

A buddhizmus Kínán keresztül jutott el a Koreai-félszigetre 372-ben. Ekkoriban itt még a sámánizmus volt a menő. De mivel a kettő között nem húzódott éles konfliktus, a helyiek összemixelték őket. A sámánizmusban a szellemek lakóhelyének hitt helyekre buddhista templomok és kolostorok épültek. Koreában (ez alatt természetesen szigorúan a mai Dél-Koreát értsétek) manapság is több templomban tisztelik a sámánizmus szellemeit. Ez a koreai buddhizmus fő jegye. Ellentétben sok ázsiai országgal a koreai buddhista szerzetesi életre jellemző a vándorlás. Minden szerzetesnek van saját kolostora, de gyakran vándorolnak a hegyekben, és tanulmányokat folytatnak az őket ideiglenesen befogadó kolostorokban.

Az ország közepén fekvő Gyeongju városa volt az ókori, kora középkori Silla királyság központja. Ez az i.e. 57-től 935-ig fennállt klán uralta az ország 2/3-át. Erőteljesen támogatták a buddhizmus terjedését birodalmukban. A vallási, kulturális élet felvirágoztatása mellett elősegítették a hwarangdo nevű harci művészet, küzdősport, filozófia létrejöttét is. A "virágzó ifjúság útja"-nak fordítható tevékenységet először a sillai szerzetesek gyakorolták és fejlesztették tökélyre.



jan 22

A legek városa, Szöul

A város neve nagyon logikus, nincs túltolva, mindössze annyit tesz: főváros. Összeszedtünk róla pár érdekességet a számotokra. Reményeink szerint néhány új infó mellett érzéseket is ki tudunk csiholni belőletek. Jó csemegézést!


Alapok 


Azt mondják Magyarország Budapest-centrikus. Ez így is van. Viszont Szöulban az ország lakosságának egynegyede, elővárosaival együtt a fele (!) él. Ez több, mint tízmillió ember. 

A Han folyó környékét (ez szeli ketté a várost) i.e. 4.000 óta folyamatosan lakják.

2012-ben Ázsia legnagyobb népsűrűséggel rendelkező városa volt.
 



Némi gazdaság


A 19. század végén Kelet-Ázsia első, elektromos áramot használó városa volt. A királyi palotában a rendszert az Edison Company építette ki.
 

A Forbes a világ hatodik gazdaságilag legerősebb városának listázta. 

Szöul Dél-Korea GDP-jének 21%-át termeli. 

Olyan ismeretlen, jelentéktelen cégek központja, mint a Samsung, az LG, az SK Group, vagy a Hyundai.

A számunkra kevésbé ismert vállalatok is hasítanak a saját iparágukban. Például a Jinro italgyártó saját Szodzsu márkája 2011-ben a világ legtöbbet eladott szeszesitala volt 61,4 millió rekesszel. Ezzel megelőzte a Smirnoff vodkát. A szodzsu tradicionális dél-koreai pia, hagyományos változata a szakéhoz hasonlóan rizsből készül. Halkan jegyezzük meg, hogy a bronzérmes is dél-koreai ital. 

A város a világ leggyorsabb internetsebességével rendelkezik (az ország dettó).

1200 újságot, illetve folyóiratot adnak ki, amelyek közül több mint 500 internetes alapú. A városban 21 földfelszíni sugárzású és 29 kábeltelevízió és 8 rádióállomás működik. 

A Szöuli Nemzeti Egyetem 2012-ben Ázsia negyedik legjobb egyeteme volt.
 

19 vonalas metróhálózattal rendelkezik, évi utasforgalma átlagban 2,6 milliárd (vagyis milliárd!) fő. A tokiói metró után a világ legzsúfoltabb vasútvonala.

2013-ban egy röpke magyarországnyi ember, 10  millió külföldi turista kereste fel. A 2000-es évek elején még csak ötmillióan voltak. 


Kis kultúra


A Hi! Seoul Festival a világ legnagyobb tömegeket megmozgató bulija, átlagosan 1,5 millió nézővel. Minden ősszel megrendezik. 

A város 2010-ben a világ design-fővárosa volt. 

A Koreai Nemzeti Színházat Ázsia első nemzeti színházaként, 1950-ben alapították. 

A városban 115 múzeumot tartanak nyilván, melyek közül a Koreai Nemzeti Múzeum 2011-ben a világ 9. leglátogatottabb kulturális központja volt.
 

A Lotte World évente több mint 8 millió látogatót vonz, és a Tokyo Disney Resort mellett Ázsia legnagyobb vidámparkja. Itt található a világ legnagyobb méretű mozivászna.

A városnak öt királyi palotája van. Az egyik, a Cshangdokkung palotaegyüttes szolgált a nálunk is bemutatott, számunkra kissé (khhmm) idegen „A palota ékköve” című kosztümös sorozat helyszínéül. 

Az Insa-dong utcán végigmenni nagyon király érzés: a hagyományos koreai kultúra itt a felhőkarcolók aljában terpeszkedik. Művészeti galériák, kézműves üzletek, hagyományos ruhaboltok, és persze rengeteg étterem várja a nagyérdeműt.
 

A város közepén fekvő Namsangol Hanok Skanzen egy középkori falu. Az öt földszintes, ázsiai tetejű szép épületből és pavilonból álló környék évszázadokon keresztül nyári üdülőközpontként szolgált. A köröttük fekvő park és kis tó igazi csendes menedék a vibráló 21. századi Szöulban. 

Ilyen (mármint vibráló, 21. századi) például Itaewon, amelynek főleg a nightlife-ja elképesztő!
 


Csipet sport


Szöul 1988-ban nagy sikerű nyári olimpiát rendezett. Mi ennek örültünk, mert 23 érmet (ebből 11 arany) hoztunk haza. Itt verte tönkre a világot Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina és Borkai Zsolt is. 

2002-ban Japánnal közös foci VB-t rendeztek. Itt sem nyert aranyat (mást sem) Magyarország…


És végül a csúcsszuper!


El ne feledkezzünk PSY-ről, a vidám dél-koreai fickóról, akinek a Gangman Style-t köszönheti a világ. A videoklip minden rekordot megdöntve 2014. május 31-én átlépte a kétmilliárdos nézettségi határt. A YouTube műszaki háttere erre nem volt felkészülve, a szoftvert is módosítaniuk kellett, hogy a Földkerekség majdnem harmada élvezhesse a fantasztikus műalkotást.

Szóval barátaim, irány Szöul!