2014 augusztus 26. 00:05 A dél-olasz Vulcano szigetén, a hegy gyomrában dolgozik Vulcanus, a tűzisten. A görög mitológia szerint. Tőle kapták nevüket Földünk legérdekesebb, legnépszerűbb és legfélelmetesebb geológiai képződményei. Miután sikeresen hazatértünk dél-olasz vulkántúránkról – ahol szolid működés közben látogattuk meg az Etnát és a Strombolit, valamint szerencsénkre a szunnyadó Vezuvot és Vulcanót – itthon ért minket a hír, miszerint az első kettő aktivizálta magát (lásd egyik előző posztunk csodás videóját). Mázlink volt, ugyanis most nem mehetnénk fel rájuk. Ezért a téma aktualitása okán vulkanológiai alapismeretekben részesítjük kedves olvasóinkat.
A vulkánok a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken felszínre jut a magma. Ezen anyagból keletkeznek a gyönyörű vulkáni kúpok. A Föld felszínére bukkant magmát lávának hívjuk. A vulkánok természetének, kialakulásának megismerésében (csakúgy, mint a geológiai minden területén) fordulópontot jelentett az úgynevezett lemeztektonikai elmélet megjelenése. Vagyis (nagyon leegyszerűsítve): a földköpeny nem egynemű, szilárd anyag, hanem hatalmas kőzetlemezek mozognak benne. Ezek a lemezek hordozzák a kontinenseket is. Geológiai történésekre általában a lemezek találkozási pontjainál számíthatunk. Például a vulkánok létrejöttére. Az egymástól távolodó, és közeledő (egymás alá bukó) lemezszegélyeken alakul ki a vulkáni tevékenység 90%-a. A „maradék” pedig a peremszegélyektől távol, úgynevezett „forró pontokon” jön létre.
A vulkánok a következő szerkezeti elemekből állnak:
- Magmakamra: olvadt kőzetekkel teli üreg a Föld kérgében. A magma ebből a nagy nyomás hatására a törésvonalak mentén a felszín felé mozdulhat el, széttolva vagy magába olvasztva a felette levő kőzeteket. Ha a magma hosszabb ideig tartózkodik a kamrában, kihűl. A felszabaduló vízgőz megnöveli a nyomást. Amikor ez a belső nyomás túllépi a rétegnyomást, a vulkán robbanásos kitöréssel kezd működni.
- Vulkáni csatorna: nyílás a földkéregben, amelyen a magma a felszínre tör.
- Kráter: a felszín tölcsér alakú mélyedése, amelyen keresztül a törmelékanyag és a láva a felszínre jut.
- Vulkáni kúp: a felszínre hozott törmelékanyag és láva által felépített festői hegy.
- Kaldera: a robbanásos kitörések eredménye. A felszabadult gázok lerobbantják a magmakamrát fedő kőzeteket. Ezután a fedő maradéka „berogy”. A teljes beomló terület több száz, vagy akár pár ezer négyzetkilométer is lehet.
A kitörések típusa alapján háromféle vulkán-fajta különíthető el:
- robbanásos típus
- kiömléses típus
- vegyes típus
A robbanásos vulkánok kevés lávát, viszont rengeteg gázt és gőzt termelnek, amelyek nagy erővel, robbanásszerűen törnek ki, rengeteg törmeléket sodorva magukkal. Sok esetben még magát a vulkáni kúpot is szétrobbantják. Ezek a legfélelmetesebb, legveszélyesebb vulkánok, amik hatalmas pusztításra képesek. Ilyen az USA-ban a Mont Saint Helens, maga a Vulcano, vagy a Krakatau.
Ez utóbbi egy rövid kitérőt is megér: az Indonéziában található vulkán produkálta az írott történelem legdrámaibb hatású kitörését. 1883 nyarán a vulkán a hirosimai atombomba energiájának ötezerszeresével robbant darabjaira. A kitörés zajára az emberek a 3100 kilométerre lévő ausztráliai Perthben is felriadtak álmukból. A 4800 kilométerre lévő Mauritiuson pedig a fültanúk puskalövés-szerű zajt hallottak. A lökéshullám hétszer kerülte meg a földet, és még öt nappal később is érezhető volt. A szökőár több mint 36.000 embert ölt meg, A hullámok végigsöpörtek az Indiai- és a Csendes-óceánon, hatalmas pusztítást végeztek Nyugat-Afrikában, sőt még Latin-Amerikában is. A kitörés következtében 165 falu és város tűnt el a Föld felszínéről. A hatások később is döbbenetesek voltak: a következő években a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal esett és csak 5 évvel később, 1888-ra tért vissza a korábbi szintekre. Rengeteg helyen esett savas eső, évekig világszerte sötétebb volt az ég. Állítólag Munch „Sikoly” című világhírű festményén az égbolt is ezt az állapotot tükrözi. Szóval a robbanásos vulkánok nem viccelnek. 
A Krakatau maradványa, az Anak Krakatau kitörése
Jóval békésebbek a kiömléses vulkánok. Ezek kizárólag lávát termelnek, kitörésüket nem kíséri robbanás. Ide tartoznak a Hawaii-típusúak, ahol a kráterben fortyogó 1200-1300 °C hőmérsékletű láva időnként megemelkedik az alatta felgyűlt gázok hatására és csendesen kicsordul a kráter peremén, óriási lávafolyásokat alkotva. Gyönyörű látvány, amikor az óceánba ömlik. A két őserő találkozása olyan, mintha a pokol kapujában állnánk. A másik a spreading-típusú, ami az egymástól távolodó óceáni kőzetlemezeknél látható a tengerfenéken. 
Kitörés Hawaii szigetén
A Föld legtöbb vulkánja a vegyes típusba sorolható. A Vezúv-Etna típus időszakosan működik. Gőz- és gázömléssel indítják a show-t, aztán jön a földrengéssel egybekötött kitörés. A heves záporok miatt a víz és a vulkáni hamu keveréke iszapárakat hoz létre, ami lefelé hömpölyög. A tetőponton elkezdődik a törmelékszórás, majd a lávaömlés. A finálét a gázszivárgások jelentik. A Vezúv miatt van nagy veszélyben Nápoly és környékének kb. 3 millió lakosa. Az óriási (a város kiterjedésénél jóval nagyobb) magmakamra ugyanis évtizedek óta töltődik magmával. A tudósok szerint óriási pusztításra lehet számítani a nem túl távoli jövőben…
A vegyes típus másik altípusa a Stromboli. Ez rengeteg gázt és törmeléket lövell ki. A kilövellt anyag a levegőben forogva megszilárdul. Az üvegesen megszilárduló lávából lesz az obszidián. Folyás közben a megszilárduló lávát az utána következő lávafolyás összetöri, sodort, csavart alakot vesz fel. Ezért kötéllávának is nevezik. 
Egy hónapja készített fotó a Stromboli kitöréséről
A vulkánok tehát a természet nem kevés kétarcú képződményei közé tartoznak: gyönyörűek, sokszor embert próbáló feladat megmászni őket, ezt, ha másért nem, a kilátásért és a belátásért (mármint a kalderába) érdemes megtenni. Ugyanakkor nagyon gyorsan fussunk el a közelükből, ha a fent leírt aktivitásokkal találkozunk. Az a legjobb, ha percenkét legalább 2-300 kilométert megteszünk.
