2015 január 08. 06:00 Magyar felfedezők sorozatunk kakukktojása következik. Jelky András kábé semmit sem fedezett fel, viszont olyan kalandos élete volt, hogy simán lepipálja Fülig Jimmyt és Piszkos Fredet. Pedig nem így indult. Hősünk édesapja Baján szabóként dolgozott, és ahogy az akkoriban lenni szokott, fiait is e biztos megélhetés irányába terelgette. Bátyjával szófogadó fiatalemberek voltak, kitanulták a mesterséget. Testvére meg sem állt a bécsi császári udvar szabóságáig.
Öccse is rendes gyerek akart lenni, de a fránya sors mindig közbeszólt… 1754-ben szabóinasként európai vándorútra indult, bejárta Csehországot, Németországot, Franciaországot. Pechje volt, éppen akkor tört ki a hétéves háború (amit Churchill az első világháborúnak nevezett, mert Ausztrália kivételével minden kontinens belekeveredett). A hadra fogható fiatalembereket minden országban besorozták, még a „szakmai gyakorlaton” lévő külföldi szabókat is. Jelkyt Hanauban fogták el, majd pár napos börtönlét után átszállították Hannoverbe, hogy hajóval a tengerentúlra küldjék. Ő ezt nem várta meg, megszökött. A szerencse azonban rövidtávra szegődött mellé, mert Hollandiában újra elkapták és behajózták Holland-Kelet-India felé. Ekkor kezdődtek a mesebeli fordulatok: a hajóba villám csapott, és elsüllyedt. Ő egy fadarabba kapaszkodva élte túl a dolgot, míg halászok ki nem mentették. Egy holland hajóskapitány vette magához, ahol tanult szakmája sietett segítségére, a legénység ruháit javítgatta. Suriname-be utazott, ahonnan 1756-ban tért vissza Európába, Lisszabonba. Itt már nem bírt a vérével, ismét kihajózott, de kalózok támadták meg őket, akik rabszolgának adták el a törököknek.
A szökés tudományát ekkor már magas fokon űzte, ismét meglépett. Egy evezős csónakban hét napig kóválygott a tengeren, míg egy portugál hajó felvette. 1757-ben lépett partra Makaóban, ahonnan továbbvitorlázott Kantonba. Mivel addigra a szökésen kívül belejött a katonáskodásba is, holland szolgálatba állt, és Batáviába (a mai Jakartába) vitték. Hét hónappal később leszerelt, és a Kelet-Indiai Kereskedelmi Társaság elnöke szabóként a házához fogadta. Hogy mégse legyen nyugodt élete, megnősült, egy angol hölgyet vett el.
Egy félreértés miatt munkaadója kidobta, ezért újra katonának állt. Ceylonban táboroztak, amikor kannibálok fogságába esett. Nem hiszitek el, elmenekült. Majd újra lestoppolt egy hajót, ami visszavitte Batáviába. Kicsit lenyugodott, helytartóvá vált ex-főnöke visszafogadta, sőt felesége is tárt karokkal várta. Szakmát váltott, egy árvaház igazgatója lett. Komoly vagyont szerzett, amiből egy hatalmas ültetvényt vett. 1770-ben a helyi polgárőrség kapitányává nevezték ki, és a holland követség titkos tanácsosa lett. 1772-ben meghalt a felesége, rá 3 évre pedig jótevője is. Jelky depresszióba esett, és a honvágy is kínozta. Lemondott az állásáról, Amszterdamon és Bécsen keresztül hazajött. Budán telepedett le. Újranősült, egy fia született. Tüdővészben halt meg – most kapaszkodjatok meg – 45 évesen!
