A földrajz felelés egyik mentőkérdése mindig ez: hogyan keletkeztek a fjordok? Ezt még a kettes alá tanuló is tudja; a fjord egy olyan sziklafalakkal, hegyekkel övezett, a szárazföldbe benyúló tengeröböl, amit gleccser vájt ki és annak visszavonulásával/elolvadásával elöntötte a tengervíz. Vagyis a fjordok keskeny tengeröblök, amik feneke általában mélyen a tengerszint alatt van (ezért a hatalmas óceánjárók által is bejárhatók), sziklafalaik a tengerszint alá nyúlnak. Európában a fő előfordulási területük Norvégia. A világ egyik legszebb természeti képződményei, amiket megpillantva heves szívdobogás és boldog ugrándozás lesz úrrá rajtunk (de ez már a biológia óra).
Említettük Norvégiát, ami nem véletlen, hiszen a világ dobogós fjordjai közül kettő ott található, (az első helyezett grönlandi). A második-harmadik a Sogne-fjord a maga 203, (kábé Budapest-Sopron távolság) és a Hardanger-fjord 179 kilométeres hosszával. Az előbbi ezen túlmenően a világ második legmélyebbje is (egy antarktiszi után), szolíd 1308 méteres maximummal. Még két impresszív adat: átlagos szélessége 5 kilométer, a szélét övező sziklák magassága 1000-2000 méter fölé nyúlik.
A Sognefjord és környéke szabad szemmel is jól látható százalékot szakít Norvégia idegenforgalmából. Amit itt nem lehet csinálni és látni, azt nem is érdemes. A Bergentől 70-100 kilométer távolságban lévő vízfelülethez el lehet jutni például a Flam Vasúttal. Ennek a végállomása maga a Flam nevű kisváros, amely az Aurlandfjord végében szerénykedik. Az Aurlandfjord a Sognefjord egyik nagyobb „öble”, „kölyökfjordja”. A nagyobb kölykökből 14 van, a kicsiket nem tudom, megszámolta-e már valaki, de elég pepecs időtöltésnek tűnik. A Flam Vasutat határozottan nem ajánlják tériszonyosoknak, olyan emelkedőkön, lejtőkön kanyarog, hogy a Svájci Vasúttársaság vezérigazgatója is megnyalhatja mind a 10 ujját. Az út 80%-a 55%-os lejtőn fut Myrdal és Flam között.
Az Ornes templom a legrégebbi fatemplom az országban. 1130 körül magánkápolnának építette a gazdag Ornes család, akik IV. Haakon király bizalmi emberei voltak. De a talajvizsgálatok szerint állt ott korábban is egy épület, amit abban az időben építettek, amikor Norvégiába megérkezett a kereszténység. A hangulatos kápolna természetesen a Világörökség része.
Haladjunk tovább: a Sognefjord régióban található a szép nevű Jostedalsbreen Nemzeti Park, amelynek több mint felét a hasonló nevű gleccser foglalja el. Kategóriájában a legnagyobb kiterjedésű a kontinentális Európában…
A közelben fekvő Jotunheimen Nemzeti park pedig miről is lehetne híres, ha nem Norvégia legmenőbb hegymászó paradicsomáról. Az ilyen jellegű elfoglaltságot szerető emberek több mint 200 darab csúcs közül választhatnak, ha reggel úgy ébrednek, hogy aznap mindenképpen 2000 méter fölötti magasságban éreznék jól magukat.
A maga 275 méteres magasságával (vagy inkább mélységével) a Vettisfossen a No.1 az ország azon vízesései közül, amelyet (most figyeljetek!) nem állítottak a vízenergia-termelés szolgálatába. Vagyis, szabad, mint a madár! Egyszerű sétával megcsodálható.
Alig 20 kilométerre a fjordtól találjuk a Borgundi fatemplomot, amely szintén kiállta az idők vad próbáját: 1180 körül építették, András apostolnak ajánlva. Ma is friss állapotban állja a turisták rohamát, az egyik legépebben megmaradt, és legszebb, ámde elég zord kinézetű – ezzel beleillik a tájba – vidéki kápolna az országban.
És még amit lehet és érdemes kipróbálni a Sognefjordnál (a teljesség igénye nélkül): kajakozás, rafting, utazás a Norvég Királyi Posta bájos kis hajóján, vízi szafari, bringázás a víz és a hegyek között, millió „szívdöglesztő” kilátópont, kis falvak (ahol a bájos utcácskák megvizitálása mellett helyi termékeket lehet soppingolni, például tradicionális kecskesajtot), a Naeroy fjord végében lévő Gudvangen viking település, fölötte a hófehér barlanggal, a vadlazac központ megtekintése, a Nigardsbreen-gleccser megmászása… ennyi legyen elég!
Ja, és ne feledd: jelen posztunkban egyetlen fjordot és környékét jártuk be. Norvégiában több száz ilyen természeti csoda található…