2015 július 22. 05:40 Negro monte, azaz Montenegró. Kevesen tudják, hogy a páratlan hegyvidékekkel és tengerparttal büszkélkedő ország világörökségi helyszínekben is bővelkedik.
Kotort először i.e. 168-ban említik az írások. Szubjektív véleményem szerint a világ egyik legszebb öblének (tévesen fjordnak nevezik, bár vizuálisan pont olyan, mint norvég társai) végében fekvő városkát ókori görög telepesek alapították.
Majd – mint arrafelé minden település – a Római Birodalom része lett. Bizánc alatt autonómmá vált, a 13-14. században a Dél-Adria egyik legfontosabb kikötővárosa volt. 300 éves zavaros kanyargás (bolgár, szerb, bosnyák, raguzai hatalom) után jött az újabb „kötelező” kör: majd’ 4 évszázadig a Velencei Köztársaság része lett. Eközben élte a középkori városkák „unalmas” életét: török ostromok, pestisjárványok, csaknem teljes pusztulással járó földrengések. Viszont a Fenséges Köztársaság (Velence) uralma elhozta a felvirágzást is, gyakorlatilag felépült az a tipikus barokk óváros, amely 1979-ben világörökségi címet kapott. A 13 ezres városka az Adria egyik csúcsa, „kisváros” kategóriában legalább annyira ott van, mint a „nagyvárosok” között Dubrovnik.
Akár felülről (az 1660 méter magas Lovcen hegyről, mondjuk egy bringatúra részeként), vagy az öböl felől – teszem azt, kajakkal közeledve – pillantjuk meg a várost, nehezen felejthető vizuális ingerre készüljünk. Merthogy lenyűgözően szép hely, innen is, onnan is. Az 5 kilométer hosszú városfal hamisítatlan Adria-mediterrán-tengeri-óvárost fog közre. 11-13. században épült kisebb-nagyobb templomok, paloták, sikátorok, terecskék, boltok, galériák, műhelyek, kiülős éttermek és kávézók, tengerparti promenád, béke, nyugi, és nyüzsi. Szóval megtalálható itt minden díszlet, ami felejthetetlenné teszi délszaki utunkat. Azon se lepődjünk meg, ha a sarki vegyesbolt vagy művészeti galéria eladónője szélesen ránk mosolyog, amikor kiderül, hogy magyarok vagyunk. Valószínűleg minket is szeret, de még inkább hálás bizonyos „Gergeli Kis” és „Ádámsko Stejmec” uraknak, akik magyar olimpiai bajnok vízipólósként eddigi első kupagyőzelméhez segítették a Primorac Kotor csapatát. Mint tudjuk errefelé abszolútv No1. nemzeti sport a vízilabda.
Építészeti látnivalók után nézzük a természetet, a tengerpartról induljunk a hegyekbe! Mégpedig az 1980 óta világörökségi helyszínre, a Durmitor-hegységbe. Jelentése: „hegység, sok tóval”. A név egyáltalán nem zsákbamacska, mert ezt a csodás hegységet valóban sok és szép állóvíz pöttyözi. Az UNESCO bölcsen követte Nikola montenegrói királyt, aki 1872-ben nyilvánította védetté. Amikor a lépteinkkel megtiszteljük a hatalmas vadont, azonnal érezzük, hogy nem PR fogás, a Durmitort Európa egyik utolsó őserdejének nevezni.
A szikár tények: a fák – amely a terület 80 százalékát teszik ki – átlagban több mint 500 évesek, a magasságuk 40-50 méter. A fák alatt 220 növényfajt számolhat meg a türelmes turista. A 150 féle madárfaj (köztük sas és szirti fogoly) mindennapi harcot vív a szarvas, őz, vaddisznó, zerge, vadmacska, barnamedve, farkas, róka, nyúl és vidra csapatokkal. Itt rohan a vén kontinens egyik legvadabb vadvízi folyója, a Tara, amely évmilliók alatt kivájta a földrész legmélyebb, 1300 méteres kanyonját, „Európa Grand Kanyonját”.
A Durmitor csúcsát, a vicces nevű, de annál vadabb természetű, sziklás Bobotov Kuk-ot teljesítmény megmászni: 2523 méteres magasságból uralja a tájat. Aki kicsit kevesebbel is beéri, választhat kedvére a további 6 darab, 2000 fölötti csúcs közül. Az említett tavak egyike, személyes kedvencem a Fekete-tó, nemcsak azért mert 1000 méteren fekszik, hanem mert hihetetlenül szép. A sűrű, fenyőerdőkkel övezett gleccsertó fokozatosan mélyül, ezért a szélén nyáron nagyon királyul megmártózhatunk benne. Ha mindezt a dolce vitát meguntuk, és még van időnk hazaindulásig, akkor sem fogunk unatkozni: az erdei-, hegyi-, gyalog- és bringatúrákon kívül elcsaphatjuk időnket a Ledena Pečina nevű jégbarlangban.
Kultúra iránt fogékony társaink ne hagyják ki a kolostorokat, amelyek közül a 13. században alapított Moraca, vagy a fantasztikus, sziklába vájt Ostrog-kolostor viszi a prímet.
