2015 december 02. 02:00 Kezdjük ünneprontással: a karácsonyi vásárok – amik hagyománya az 1200-as évekre nyúlik vissza – általában elég egyformák. Díszesen kivilágított tér, fakunyhók, forralt bor, mézeskalács és sült kolbász illat, nagyszámú csecsék és becsék. Ettől még persze szépek, ünnepi hangulatba varázsolnak minket, még inkább gyermekeinket. Szinte nincs város Európában, amelynek főtere ne telne meg ilyenkor a vásárral.
Rendhagyás, ünneprontás
Rendhagyó posztunkban most olyan kisvárosokba invitálunk benneteket, amelyek rendre szerepelnek a Top 10 európai karácsonyi vásár listán. A rendhagyás az, hogy ti fogjátok kideríteni, hol járunk. Kvízre fel!
A tornyok városa,
mondta rá Luther Márton, és igaza volt, mivel 25 plébániatemplom, 15 kolostor és apátság, valamint 10 kápolna tornya emelkedik az ég felé a belvárosból.
A dóm belsejében található „Gloriosa” harang, a világ legnagyobb szabadon lengő középkori harangja.
A régi Zsinagóga Európa legrégebbi teljesen épen megmaradt imahelye.
A tornyok mellett a hidak városa is: a Gera folyón 142 híd ível át, amelyek közül leghíresebb a Krämerbrücke, a vén kontinens leghosszabb, házakkal végig beépített és lakott hídja.
Hazájának legrégebbi karácsonyi vásárát tartják e szép városban. A 25 méter magas karácsonyfa mellett 12 méterre felhúzott karácsonyi piramis (!), mesebeli erdő és a betlehemi jelenet kézzel faragott, életnagyságú figurái csavarják csúcsra az ünnepi fílinget.
Visszafogott luxus
A várost körülvevő Pilatus és Rigi-hegyek, valamint az ötujjú kesztyűt formázó tó miatt már a 19. század közepe óta a turizmus fellegvára.
Hegyekben jól ellátott település, amely az egész országra érvényes. A 2118 méter magas Pilátus-hegyen van a hasonnevű tó, amely egy monda szerint Pontius Pilatus nyughelye, ezért a középkorban szigorúan tilos volt megmászni. Tetejére a világ legmeredekebb fogaskerekű vasútja visz fel.
A Rigi-hegyen (amelynek másik neve a „hegyek királynője”) építették Európa első hegyi vasútját.
A tavon közlekedő 5 kerekes gőzhajó alkotja a világ legnagyobb édesvízi gőzhajóflottáját.
Számtalan rendezvénye közül kiemelkedik a Fumetto képregényfesztivál, amikor extavagáns, a szolid luxusból erősen kirívó fickók lepik el a várost.
Apró repterét ma főként a jet set society (svájci bankigazgatók, amerikai filmsztárok, orosz oligarchák, arab hercegek, angol királyi sarjak) magángépei használják. Sűrűn!
Több más híd mellett a világ legrégebbi fedett fahídja, a Kapellbrücke köti össze az ó- és újvárost. A város területének negyede erdő. 
Az óváros karácsonyi vásárán a puncs, a forralt bor, és a sült gesztenye dominál.
A kedvencem
Neve germán szóból ered, amelynek jelentése kikötőhíd.
A 12. században a gyapjú-, és a szövetpiac hozta meg a város első fénykorát. Szorgos kereskedői az angol és skót gyapjútermelő területeken kolóniákat létesítettek. A Hanza szövetség oszlopos tagjaként a 13. században e kisváros vált a mediterrán régióval való kereskedelem fő Észak-európai központjává. Kikötőjébe a rengeteg genovai, velencei, firenzei hajó mellett kasztíliai, portugál gályák soroltak be. Ebben az időben létesült a világ első tőzsdéje, amit a Van der Beurse kereskedőcsalád alapított. Innen ered a börze kifejezés.
A középkor végén Észak-Európa leggazdagabb városa volt, de a Zwin-öböl elhomokosodása elvágta a tengertől, és ezzel elindult a hanyatlása.
Az újabb aranykor máig (és még valószínűleg sokáig) tart: a 19. század második felétől a világ egyik első számú turistacélpontjává vált. Akkor még csak gazdag brit és francia turisták grasszáltak a macskaköves utcákon, ma már az egész világ ide jár szépséget bámulni. Kikötője őrzi régi fényét: ma is az egyik legnagyobb és legfontosabb európai csomópont. 
Csodás főtere a karácsonyi vásár mellett óriási jégpályává alakul. Nem ez a város lenne, ha nem a csokoládé vinné a főszerepet adventkor is.
Két világ határán
Ez az ország aztán igazán nem szűkölködik eseményekben, a kisváros adventi vásárát mégis az egyik legfontosabb eseménynek tartják errefelé. Mellesleg, a legnagyobb is e kategóriában.
A római időkben apró falvacska későbbi szerepét kereskedelmi csomópont mivolta adta, itt találkozott ugyanis az ausburgi és a velencei kereskedőút. Csak 1918-ban csatlakozott az országhoz, ahová ma is tartozik.
Kevesen tudjátok (eddig én sem), hogy a főtér (ahol a vásár tobzódik) névadója, Walter von der Uogelweide, a középkor egyik legnagyobb germán költője volt.
A vásár különlegessége, hogy minden évben egy adott téma köré épül, ehhez kapcsolódnak az események is. Büszkék rá, hogy 25 évvel ezelőtt a nürnbergi adventi vásár (ez a legnagyobb Németországban) szervezőitől tanulták meg a fortélyokat.
Közelebb jőve
A város nevét a rajta átcsorgó patakról kapta. 1192-ben említik először a krónikák. Itt létesült az országrész első könyvnyomtató műhelye. Szász település.
A környékbeli borvidék már a 10. században remek termést hozott, de a löszös talaj miatt nehéz volt leszüretelni a tőkéket. Ezért igásállatokat fogtak munkára, amely sokáig világszerte egyedülálló módszer volt. A borok ma is a (Város neve) -igabor címszó alatt kerülnek forgalomba.
Székesegyháza a bizánci Hagia Szophia templom mintájára épült a 20. század elején.
2000-től 2014-ig a várost Klaus Johannis polgármester irányította, aki ma az ország államfője. 
A Nagypiactéren ünnepi városkát húznak fel november végén. A körhinta és a Mikulás-műhely a gyerekek kedvencei. Az egyik fő attrakció a szabadtéri jégpálya.
A helyes megfejtők között 3 db Baraka pólót sorsolunk ki. December 15-ig Évi várja a megfejtéseket e-mailen.
