2015 máj 19. 13:09 Ha azt mondom Cannes, Nizza, Monte-Carlo, Saint Tropez, természetesen mindenkinek a gazdagok és szépek ugranak be. Végtelen pálmasorok, csillogó luxusautók- és butikok, pénznyelő kaszinók, az öblökben lágyan ringatózó yachtok, pezsgős-kaviáros fogadások, filmfesztiválok, ecetera. Érdemes a díszlet mögé pillantani (mármint földrajzilag)? Hát hogyne! Kövessetek minket!
Mert a Francia Riviérától északra eső hátország, Provence déli része olyan kisvárosokat és természeti szépségeket rejt, amelyek legalább annyira, viszont máshogy varázsolnak el minket, mint az előzőek. Jóval olcsóbbak is, mert – valljuk be – azért ez is egy szempont.
A gyönyörű kisvárosok szinte végtelen kínálatból nyissunk három tündéri városkával. A világ e szerencsés szegletében sem majszolták mindig ezüstkanállal a kaviárt. Ezt többek között az is mutatja, hogy a települések nagy része dombtetőre épült, a jó védhetőség okán. Ilyen például Grasse, amit ma már inkább a turistától és szakmabelitől kellene megvédeni (de nem teszik).
„Szakmabeli” alatt a parfümipar képviselőit értjük, ugyanis e csodás városka a világ parfüm fővárosa. Mire elérjük a szélét, ezen már egy csöppet sem csodálkozunk, ugyanis magunk mögött hagytuk a levendula, jázmin, mimóza, rózsa és ibolya mezők százait. Nem véletlen, hogy neve a „terre grasse” zsíros földet jelent (nem tudom kihagyni a nagy poént: a helyiek régóta zsírosan megélnek belőle). Itt is érvényes az angol gyepre kitalált mondás, miszerint semmit sem kell tenni vele, csak locsolni és nyírni 600 éven át.
Ugyanis a grasse-i parfüm története az ókorban kezdődött, és a „modern” parfümgyártás hagyományai is a 16. századra nyúlnak vissza. Az eredetileg bőrcserzéssel, kesztyűkészítéssel foglalkozó városban egy tímár ötlete volt az illatos bőrkesztyű készítése. E termékekből ajándékoztak párat Medici Katalinnak, a francia királynénak, aki nyomban megbízta egyik tudósát, hogy a Grasse környéki virágokból állítson elő parfümöt. Az első laboratóriumot 1533-ban alapították. Ma ebben a pár utcás városkában a luxusipar egyik legvirágzóbb szegmense 60 cégben, 3500 embert foglalkoztat. A családi üzemeket a 60-70-es években felvásárolták a nagy nemzetközi márkák, amelyek itt az alapanyagok gyártására koncentrálnak, általában saját ültetvényeiken.
Érdekesség: a világ első parfümje a „Magyar királyné vize” volt, ahogy azt a vándor parfümárus szobrába vésve konstatáljuk a kisváros egyik terén.)
Kevésbé híres, de legalább ennyire festői település Gourdon. Szintén sziklára épült, anno gyakorlatilag egy hatalmas vár volt. Várnak nagy, városnak kicsi, igaz a 60-as évek eleje óta demográfiai bumm esett meg vele, az akkori 200 körüli lakosságszám mára 500-ra bővült! Az egyetlen, rómaiak által épített, de később lerombolt kapun – amelynek szintén igen logikus védelmi okai voltak – átlépve azonmód a főutcára esünk. A sziklatömb jó része az évszázadok alatt a közeli Loup folyóba morzsolódott. A rövid séta egy tipikus feudális falut mutat. Bölcs döntés volt, hogy itt forgatták a „Nyomorultak” című mozit 2012-ben, keveset kellett díszletre költeni.
Tourettes-sur-Loup szintén autómentes élvezetet nyújt számunkra. A Vence (számos híres művész mellett itt élt Picasso, Matisse, Chagall és utolsó éveiben Károlyi Mihály) mellett fekvő kisváros a művészetek és művészek találkozási pontja. Ókori és középkori hangulatát inhalálva ez egyáltalán nem meglepő. A „tourrettanok” büszkék viharos történelmükre, amelyből mára csak a szépség és gazdagság maradt (gyümölcsöző párosítás!). A kisváros a festészet, szobrászat, ékszerkészítés, fazekasság, szövés dél-francia központja.
A város gazdagságát a turizmus mellett (azzal szétválaszthatatlanul összenőve) az itt élő és alkotó több mint 50 kézműves adja, akik céhszerű szervezetbe tömörülve tengetik mindennapjaikat. A helyre kis boltok, galériák, műhelyek hangulata pillekönnyűen ragad át ránk, szinte észrevétlenül nyitva meg pénztárcánkat. A helyiek buták lennének nem kihasználni a környék gyönyörű citrus, narancs és mandarin ültetvényeit. De egyáltalán nem azok, ezért a természet ajándékaira jófajta édességipart telepítettek. A sok delikatesz és sütibolt óriási kínálatával eltelve kiülhetünk a sziklák szélére, a giccses tájat bámulva.
